Társas vállalkozói jogviszony – kérdések és ellentmondások 2.

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása talán a társas vállalkozók vonatkozásában okoz a legtöbb nehézséget. Kétrészes cikkünkben az ennek során felmerülő bizonytalanságokkal, ellentmondásokkal foglalkozunk.

Folytatva a társas vállalkozói jogviszonnyal kapcsolatos írásunkat, egy gondolat erejéig „visszalapozunk” a társas vállalkozó fogalmához. A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 1. alpontja a következők szerint rendelkezik: társas vállalkozónak minősül „a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).” 

Egyértelmű a megfogalmazás, különös tekintettel a tényleges és személyes közreműködésre. Ugyanakkor, a biztosítási kötelezettség tartamát meghatározó 10. szakasz (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a biztosítási kötelezettség a „tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig” áll fenn. Tehát ebben az esetben már nem esik szó a tényleges közreműködésről, „elegendő” a személyes közreműködési kötelezettség is a biztosítási kötelezettség keletkezéséhez. Ez azt is jelenti, hogy ha a társasági szerződés tartalmazza a személyes közreműködési kötelezettséget, megállapítható a társas vállalkozói jogviszony.

Ezzel összefüggésben a 2003/63. számú adózási kérdés – amely ugyan még a régi társasági törvényhez (1997. évi CXLIV. törvény) kapcsolódott, de megállapítása a mai napi valós – kifejti, hogy amennyiben a társas vállalkozó személyes közreműködést vállalt a társaság tevékenységében, a személyes közreműködésre a Tbj. 10. § (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 5. §-ában meghatározott kezdő időponttól kezdve mindaddig kötelezett, amíg a társasági szerződést e tény alapulvételével nem módosítják, illetve amíg a céget a cégjegyzékből nem törlik.

Mindezek alapján társadalombiztosítási szempontból az a célszerűbb megoldás, ha a személyes közreműködésről, illetve annak módjáról (ideértve az ügyvezető jogiszonyát is) a társasági szerződés nem rendelkezik. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek azok az időszakok, amikor a társas vállalkozó mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól!