adozona.hu
Szolgálati idő, átlagkereset, valorizációs szorzó: összegzés a nyugdíj számításáról
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Szolgalati_ido_atlagkereset_valorizacios_sz_WDL0ZX
Szolgálati idő, átlagkereset, valorizációs szorzó: összegzés a nyugdíj számításáról
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering, és csak kevesen tudnák leírni a számítási mód pontos menetét. Pedig az időskori jövedelmünk nagy mértékben meghatározza az életminőségünket, ezért fontos némileg tisztában lenni a kérdéssel. A bankmonitor.hu elemzésében megmutatja, hogyan lehet megbecsülni a várható állami nyugdíjat, és milyen módszerek léteznek az időskori jövedelem feltornászására.
Tévhit, hogy az utolsó 5 év alapján számítják a nyugdíjat!
Nagyon elterjedt vélekedés, hogy az állami nyugdíj összegének meghatározásakor a nyugdíjba vonulás előtti utolsó 5 évet veszik csak figyelembe. Ez azonban súlyos tévedés: a nyugdíjszámítás valójában a teljes életpálya vizsgálata alapján történik, azaz több évtizednyi adat kerül feldolgozásra. A két legfőbb tényező az életpálya során megszerzett átlagkereset, illetve a szolgálati idő: ezek segítségével lehet kiszámolni a várható induló nyugdíjat.
Hogyan számítják ki a szolgálati időt?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév, míg az 1956-ban születettek esetében 64 év és 183 nap. A teljes szolgálati idő kiszámításához összegezni kell minden olyan napot, amelyet a nyugdíjigénylő az igénylés napjáig biztosítási jogviszonyban töltött, és amely időszakra a törvényileg előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Léteznek továbbá olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakok is, amelyek alatt nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni (például a gyes 1998. január 1. előtt).
Az elismerhető napok számát végül el kell osztani 365-tel, és így kapott értéket lefelé kell kerekíteni egész számra. (Azaz a tört évek nem vehetők figyelembe.) A szolgálati idő egy szorzószámon keresztül befolyásolja a nyugdíj összegét: minden egész évhez tartozik egy bizonyos százalékos szorzó, amellyel az életpálya során megszerzett havi nettó átlagkeresetet kell majd megszorozni.
Hogyan számítják ki az átlagkeresetet?
Az életpálya során megszerzett összes keresetből egy komplex metódussal számítható ki az egyéni átlagkereset. Alapesetben csak az 1988. január 1. után szerzett kereseteket veszik figyelembe. Elsőként minden keresetet meg kell fosztani a járulékoktól és az adóktól, azaz bruttó keresetekből nettó kereseteket kell számítani. Ezt követően a kapott kereseteket át kell számítani (szinte) mai értékre: ez a folyamat a „valorizálás”. A valorizálás során minden évi keresetet meg kell szorozni az adott évhez tartozó valorizációs szorzóval, amely szorzókat évente frissítik a nemzetgazdasági átlagbér alakulása alapján.
Az így kapott, valorizált nettó keresetekből végül havi átlagot számítanak: ez lesz az életpálya során megszerzett havi nettó átlagkereset. (Fontos, hogy ha valakinek így 372 000 forint feletti havi nettó átlagkeresete keletkezne, akkor a 372 000 forintot meghaladó rész nem 100 százalékban, hanem csak csökkentve vehető figyelembe: ez a csökkentő kalkuláció a „degresszálás”.)
Nyugdíjszámítás egy reális példán keresztül
A Magyar Államkincstár 2019-es adatai alapján az összes nyugdíjas elismert szolgálati idejének mediánja 38 év volt. A 38 évhez tartozó szorzószám jelenleg 77 százalék, tehát ennyivel kell megszorozni a 38 év után nyugdíjba vonulók életpálya-átlagkeresetét az induló nyugdíj meghatározásához. Ha például valakinél a havi nettó átlagkereset 200 000 forintra jön ki a fent bemutatott számítással, akkor az ő induló nyugdíja havi 154 000 forint lesz. (Ez az érték egyébként megközelítőleg megegyezik a jelenlegi átlagnyugdíjjal, de a nyugdíjasok kb. 60 százaléka ennél alacsonyabb összegből kénytelen megélni!) Az induló nyugdíjat ezt követően évente emelik a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben, bizonyos esetekben pedig további korrekciók alkalmazandók.
Mit tehetünk a magasabb időskori jövedelemért?
A nyugdíjszámítás folyamatából látható, hogy a nyugdíj összege magasabb lehet, ha valaki hosszabb szolgálati időt és/vagy több megszerzett jövedelmet tud felmutatni. Nagyon fontos szerepet játszanak még a valorizációs szorzók: aki szerencsés évben megy nyugdíjba, ő ebből kifolyólag is jóval magasabb nyugdíjat kaphat, mint hasonló életpályával rendelkező, de máskor nyugdíjba vonuló társai.
A nyugdíjrendszer azonban még ezekkel a trükkökkel is csak korlátos jövedelmet tud biztosítani az idősek számára. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alternatív pénzforrásokat is építsünk az állami nyugdíjon felül! A nyugdíjcélú megtakarítások segítségével akár már havi 20–30 ezer forintot félretéve is már jelentős tőkét lehet összegyűjteni, amely idős korban érdemi bevételkiegészítést eredményezhet. Mostanra több mint 1,5 millió magyar ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de még nagyon sokan vannak azok, akik nem használják ki az elérhető 20 százalékos (akár évi 280 ezer forintos) állami támogatást.
Hozzászólások (2)
Kedves Zsuzsanna, félreérthető volt a jelzett rész, javítottuk, köszönjük szépen a hozzászólást. Adózóna
Aki 1957. első félévében született, az már csak 2022-ben mehet nyugdíjba (amennyiben a nök 40 jogosultsági feltételekkel nem rendelkezik.)
1997. évi LXXXI. tv.
18. § * (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
.......
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Vagyis szerintem a cikk alábbi állítása hibás:
"Az állami nyugdíjkorhatár jelenleg 64 év 183 nap, azaz az 1956. második felében és az 1957. első felében születettek töltik be idén. (A korhatár 2022-től 65 évre emelkedik.) "