Szochomentesség külföldi személyek esetén

Megosztás Tetszik

A szociális hozzájárulási adó (szocho) egy olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem ezen felül más jövedelmek kapcsán is meg kell fizetnie a kifizetőnek, egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, és adott esetben a természetes személynek. Ezen széles kört érintő adófizetésnél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi személyeknél több esetben adómentesség érvényesül. Erre tekintettel alábbiakban összefoglaljuk a külföldi személyek szochomentességét.

Szocho – Tbj. szerinti külföldiek köre

A szochót a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szabályozza, amely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint külföldinek minősülő személy esetében külön szabályokat állapít meg. Fontos kérdés, hogy kik tartoznak bele a Tbj. szerinti külföldiek körébe?

A Tbj. elkülöníti a belföldi és a külföldi személy fogalmát:

a) A Tbj. alapján belföldinek minősülnek a következő személyek:

♦ a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy;

♦ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint

♦ a hontalan.

b) A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül a fentiek szerint belföldinek. Azaz a Tbj. szerinti külföldi lehet akár magyar állampolgár is, aki nem Magyarországon él, és másik országban rendelkezik lakóhellyel.

Mindezek alapján tekintsük át a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek szochomentességét!

A szocho alapját képező jövedelmek

Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a szocho alapját képező jövedelmeket, amelyeknél külön-külön részletezzük, hogy miként áll fenn a Tbj. szerinti külföldi személy szochofizetése.

1. Szochót kell fizetni

♦ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után;

♦ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után;

♦ a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán;

♦ az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó- (adóelőleg-) alap hiányában azon járulékalapot képező jövedelem után, amelyet a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy kap a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve amelynek kifizetésére a Tbj. 30. §-a alapján kerül sor.

Megjegyzés: az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem az 5. pontban külön szerepel.

Milyen különleges szabály vonatkozik a fenti jövedelmek kapcsán arra, aki a Tbj. szerint külföldinek minősül?

A hatályos szabály alapján nem keletkezik a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek szochofizetési kötelezettsége az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni abban az esetben, ha a kifizetés (juttatás) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. Ha például a Tbj. szerinti külföldi nem tagja annak a kft.-nek, amelyben megbízásban ügyvezetést lát el, és adott havi díjazása a minimálbér 30 százalékát nem éri el, akkor nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie.

Ugyanakkor fennáll a járulékfizetési kötelezettsége, ha az ügyvezetése kapcsán adott hónapban biztosítottnak minősült, de a kifizetésre például a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése után került sor. (Ez esetben a Tbj. 30. §-át kell alkalmazni, mely szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett – juttatott – járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből tájékozódhat a szocho alapját képező jövedelmek további 4 esetéről, illetve tájékozódhat 2024. évre vonatkozóan a szocho bevallásának, megfizetésének határidejéről.