Munkaviszony megszűnését követő SZÉP-kártya-juttatás: bérszámfejtési buktatók

Megosztás Tetszik

Ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya decemberben, és következő év januárjában a munkáltató még utal neki SZÉP-kártya-juttatást, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként elszámolni, vagy egyes meghatározott juttatásként kell számfejteni? De ez a kérdés évváltástól is független. A kilépést követően utalt SZÉP-kártya-juttatást hogyan kell a bérszámfejtésben szerepeltetni? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A SZÉP-kártya-juttatás adózási minősítésénél a támogatás utalásának időpontját, valamint az ekkor fennálló jogviszonyt kell vizsgálni. Önmagában nem meghatározó, hogy az adott támogatás mely időszakra járt a magánszemélynek.

Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak – a törvényben meghatározott keretösszegig – az a támogatás minősülhet, amelyet a munkáltató a munkavállalójának az adóévben a SZÉP-kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utal. Az Szja tv. 3. § 14. pont a) alpontja alapján – a jelen esetben irányadó főszabály szerint – munkáltató az, akivel, illetve amellyel a magánszemély munkaviszonyban áll.

A két rendelkezés együttes értelmezése alapján álláspontom szerint a béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező adózás feltételeinek a juttatás utalásakor kell fennállniuk. Ha a munkaviszony ezt megelőzően már megszűnt, a juttató és a magánszemély között már nem áll fenn munkáltató–munkavállaló kapcsolat. Emiatt az utólag folyósított összeg akkor sem kezelhető béren kívüli juttatásként, ha az a korábbi munkaviszony időszakára járó cafeteriakerethez kapcsolódik.

Az így folyósított összeg nem válik automatikusan egyes meghatározott juttatássá sem. Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése alapján a SZÉP-kártyára folyósított támogatásnak az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része minősül egyes meghatározott juttatásnak. Ez a rendelkezés azonban olyan támogatásra alkalmazható, amely egyébként megfelel az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A jelen esetben nem a keretösszeg túllépése, hanem a munkaviszonynak a támogatás utalását megelőző megszűnése zárja ki a béren kívüli juttatásként történő elszámolást.

Az egyes meghatározott juttatásként történő elszámolás kizárólag akkor alkalmazható, ha a juttatás megfelel az Szja tv. 70. §-ában külön meghatározott valamely más jogcím valamennyi feltételének. Önmagában azonban az, hogy az összeget a volt munkavállaló SZÉP-kártyájára folyósítják, ilyen jogcímet nem alapoz meg.

Ha a munkaviszony megszűnését követően folyósított támogatás nem felel meg az egyes meghatározott juttatások valamely, az Szja tv. 70. §-ában külön nevesített jogcímének, akkor azt a korábbi munkaviszonyra tekintettel megszerzett, az Szja tv. 25. §-a szerinti, nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelemként kell elszámolni. Az így megszerzett jövedelem a Tbj. 27. §-a alapján járulékalapot, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése alapján pedig a szociális hozzájárulási adó alapját képezi.

A hatályos adómértékek alapján a jövedelmet 15 százalék személyijövedelemadó-előleg és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék terheli. A Szocho tv. 2. § (1) és 3. § (1) bekezdése alapján a juttatónak 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

A járulékfizetési kötelezettséget nem zárja ki, hogy a munkaviszony a folyósításkor már nem áll fenn. A Tbj. 24. §-a alapján a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A Tbj. 30. §-a alapján a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

A Szocho tv. 1. § (9) bekezdése alapján adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amelyben a magánszemély a Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban állt, függetlenül a juttatás időpontjától. Erre tekintettel a korábbi munkaviszonyhoz kapcsolódó, annak megszűnését követően folyósított juttatás után is szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Az évváltás a jövedelem személyi jövedelemadó szempontjából történő minősítésén nem változtat. Ha például a munkaviszony decemberben megszűnik, de a SZÉP-kártyára történő folyósítás csak a következő év januárjában történik meg, az összeg főszabály szerint a jóváírás évében, azaz januárban megszerzett bevételnek minősül. A társadalombiztosítási járulék tekintetében ugyanakkor figyelembe kell venni a Tbj. 30. §-ának előzőekben ismertetett szabályát. Ugyanez az alapvető adózási minősítés alkalmazandó akkor is, ha a folyósítás a munkaviszony megszűnését követően, de még ugyanabban az adóévben történik.

A bérszámfejtés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a SZÉP-kártyára folyósított teljes összegből a magánszemélyt terhelő személyijövedelemadó-előleg és társadalombiztosítási járulék közvetlenül nem vonható le. Ezért vizsgálni kell, hogy rendelkezésre áll-e olyan, a magánszemély részére pénzben kifizetendő összeg, amelyből a közterhek levonhatók. Ennek hiányában az adóelőleg és a járulék megállapítása, bevallása, megfizetése, illetve a le nem vonható közterhek rendezése során az ezekre vonatkozó külön szabályok szerint kell eljárni.

A kedvező adózási minősítés megőrzése érdekében ezért célszerű gondoskodni arról, hogy a munkavállalót megillető SZÉP-kártya-juttatás még a munkaviszony megszűnése előtt ténylegesen a munkavállaló SZÉP-kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára kerüljön. Ebben az esetben – az éves rekreációs keretösszegre és a munkaviszony időtartamára vonatkozó szabályokra is figyelemmel – még alkalmazható lehet a béren kívüli juttatások kedvező adózása.