hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelők, figyelem! Itt a fogódzó, mikor, milyen járulékokat kell fizetni

  • Szikszainé dr. Bérces Anna
1

Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, nem egyértelmű a jogalkalmazók számára, mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki e tevékenységéből nem szerez jövedelmet. Cikkünkben ezt járjuk körbe, bemutatva a szabályozást, s néhány konkrét példát is.

A mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho) határozzák meg.

A Tbj. több paragrafusa is foglalkozik a mezőgazdasági őstermelőkkel.

Először is érdemes megemlíteni a Tbj. 5. §-át a biztosítottak fogalmának meghatározásai között. E jogszabályhely (1) bekezdésének i) pontja szerint a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha

– a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, s
– egyéb jogcímen nem biztosított.

Azt, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő hogyan köteles a járulékfizetésre, a Tbj. 30/A §-a szabályozza. A 30/A § a járulékfizetési kötelezettségek meghatározásánál különbséget tesz aszerint, hogy a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét a tárgyévben kezdi-e meg, vagy már rendelkezik e tevékenységéből előző évi jövedelemmel.

Ha kezdő, akkor a kezdés évében a minimálbér után köteles természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni. Munkaerő-piaci járulék fizetésére nem köteles. Ez 2014. évben azt jelenti, hogy havonta 101 500 forint után kell fizetnie 7 százalék egészségbiztosítási, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A szocho-törvény 457. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér alapján köteles a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Abban az esetben, ha e tevékenységéből már rendelkezik előző évi jövedelemmel, s az nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor a Tbj. 30/A § (2) bekezdése szerint a tárgyévet megelőző évben elért bevételének a 20 százaléka után köteles természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni.

Ez azt jelenti, hogy ha például az előző évi, e tevékenységéből származó jövedelme 6 millió forint volt, akkor ennek a 20 százaléka, vagyis éves szinten 1 millió 200 ezer forint után lesz köteles a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és a 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésére. Ez havonta 100 ezer forint utáni fizetési kötelezettséget jelent.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben kell, illetve nem kell megfizetni a szochót, s mindez milyen következményekkel jár együtt, s mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki az adott évben nem szerez jövedelmet.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
citrom7

Nem látom a cikk folytatását, pedig regisztráltam...?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink