hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Figyelem, jelentős változás a gyed számításában 2015-ben!

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Jelentősen módosulnak a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok – a táppénzhez és a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan –, amennyiben a parlament elfogadja az egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagot. A főbb módosításokat az alábbiakban összefoglalva ismertetjük.

Módosulnak a szülőre vonatkozó szabályok

A hatályos szabály alapján gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő azzal, hogy nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő. A  T/2123 számú egészségügyi-, és egészségbiztosítási tárgyú törvénycsomagba foglalt módosítás alapján kibővülne azoknak a köre, akik nem tekinthetők szülőnek. Nem minősülne szülőnek a gyermekgondozási díj vonatkozásában a helyettes szülő, a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetében kirendelték-e gyámként.

Mikor nem jár a gyermekgondozási díj?

A hatályos szabály (1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) alapján többek között akkor nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó, illetve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. A módosítás szűkíti a kivételek körét. Jövő évtől már csak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett keresőtevékenység esetén járna a gyermekgondozási díj a gyermek 1 éves kora előtt.

A módosítás kitér arra az esetre is, amikor a gyermek halála miatt nem járna a gyermekgondozási díj, azaz, ha a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy, ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem járna a gyermekgondozási díj.

2014-ben született ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj legfeljebb a gyermekek 3 életévéig jár. Erre tekintettel külön kitér a módosítás arra az esetre, ha az ikergyermekek valamelyike meghal. Azaz nem járna a gyermekgondozási díj ikergyermekek esetében, ha valamelyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal,

– azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában legfeljebb az élő testvér 2. életévét követően,

– azonban, ha a gyermek a 2. életévet követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.

Változik a gyermekgondozási díj kiszámításának a szabálya

A javaslatcsomag alapján a gyermekgondozási díj számítása is jelentősen módosulna. Ha a biztosítási idő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a gyermekgondozási díj alapját a gyermekgondozási díjra jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. 

Nagy változás, hogy a folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a gyermekgondozási díj alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehetne figyelembe venni. Azaz, ha a gyermekgondozási díjra a szülő 2015. augusztus 8-án válik jogosulttá, akkor folyamatos biztosítás esetén az ellátás kiszámításának az irányadó időszaka a 2014. január 1-től 2015. május 31-ig terjedő időtartam. Az ellátást a 2015. május 31-hez időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.

Abban az esetben viszont, ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fentiekben leírt időszak utolsó napjához legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Ha a biztosított a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

Gyermekgondozási díj számítási szabályának különleges esete

A javaslat tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a gyermekgondozási díj az alábbiak szerint alakul:

Ha a biztosított a gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a gyermekgondozási díjra jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a gyermekgondozási díj naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapját kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével állapították meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Végrehajtási eljárás felfüggesztése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ingatlan-bérbeadás áfája

Nagy Norbert

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X