Nyugdíj, időskori ellátás: ezt teheti, ha kevés a szolgálati ideje

Megosztás Tetszik

Milyen ellátásban reménykedhet idős korára az ember, ha alig van szolgálati ideje? Olvasónk kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.

„67 éves férfi ismerősöm körülbelül két év szolgálati idővel rendelkezik a 90-es években, és a kötelező katonai idővel. Jelenleg őstermelésből tartja fenn magát, de az életkorából adódóan ez egyre nehezebben megy” – ecsetelte ismerőse helyzetét olvasónk, azt kérdezve, van-e az illetőnek esélye valamilyen ellátás?

A megkeresésben említett személy hozzávetőlegesen négy–öt év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, ezért tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges, az adott személy részére öregségi nyugdíj nem állapítható meg – kezdte válaszát Winkler Róbert.

Ugyanakkor felhívta a kérdező figyelmét, hogy a Tny. 66. §-ban rögzített méltányossági jogkör a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője részére lehetőséget biztosít, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy részére kivételes nyugellátást állapítson meg, mely nyugellátás a továbbiakban öregségi nyugdíjnak minősül.

A Tny. végrehajtására kiadott kormányrendelet viszont meghatározza, hogy a Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (7,5 év). A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének – havi 28 500 forintnak – a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

Mivel nem tudni, hogy a megkeresésében említett személy pontosan mennyi szolgálati idővel rendelkezik, ezért szakértőnk javasta, hogy a kivételes nyugdíj megállapítása iránti igényét terjessze elő a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (K15) kitöltésével. Az igény beérkezését követően az eljáró nyugdíjbiztosítási szerv vizsgálni fogja az igénylő figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint környezet-tanulmány keretén belül vizsgálja ki azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesítését. A vizsgálat befejezését követően külön határozat kiadásával fognak dönteni a kérelem elbírálásáról.

Winkler Róbert tájékoztatta továbbá a kérdezőt arról, hogy a kivételes nyugdíj mellett, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény lehetőség nyújt a járási hivatal részére, hogy időskorúak járadékában részesítse azt a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének – 28 500 forintnak – a 80 százalékát, egyedülálló személy esetén az említett összeg 95 százalékát.

Az időskorúak járadéka iránti igényt a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani. A kérelemről ebben az esetben is külön határozattal fognak dönteni.