hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja: a tb-megállapodás nem számít be a jogosultsági időnél

  • adozona.hu

A társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján történt járulékfizetés időszaka szolgálati időnek minősül, de a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe nem számít be – mondta ki a Kúria

A Kúria Sajtótitkárságának közleménye szerint az Mfv. III. 10.096/2018/6. számú határozattal zárult ügyben az elsőfokú tb-szerv (az alperes) a felperessel lefolytatott, a Tny. 96/B. §-a szerinti adategyeztetési eljárás eredményeként 2016. július 27-én határozatot hozott, amelyben az 1973. július 16. és 2014. december 31. közötti időszakra 38 év 158 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő, 32 év 350 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, ezen belül 29 év 333 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő elismeréséről és hatósági nyilvántartásba való bejegyzéséről rendelkezett.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozattal egyező idők elismeréséről rendelkezett. A fellebbezésben megjelölt, 1986. november 17. és 1990. június 16. közötti időszakot, amely alatt a felperes külföldön, a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi Képviseletén, vagyis magyar foglalkoztatónál dolgozott, jogosító időként nem ismerte el, mert a külföldi tartózkodás idejére a belföldi munkáltatótól kért fizetés nélküli szabadság alatt létesített jogviszony a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, a foglalkoztató adatszolgáltatást, nyugdíjjárulék levonást nem teljesített tekintettel arra, hogy a felperes a 7%-os, illetve 10%-os mértékű nyugdíjjárulék megfizetését választotta.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a Tny. 18. § (2a)-(2b) bekezdése és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.

A Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás részbeni módosításával – hatályában fenntartotta. A Kúria a peradatok alapján megállapította, hogy a felperes a közte és a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság között 1985. május 31-én létrejött megállapodásban, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő házastársával történő külföldre utazás címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság tartamára, kérelme előterjesztésére visszamenőleg (1985. február 15.) és a jövőre nézve 7%-os nyugdíjjárulék megfizetését vállalta.

A megállapodásban a társadalombiztosítási szerv tájékoztatta a felperest, hogy a nyugdíjjárulékot a fizetés nélküli szabadság külföldön töltött időtartamára kell fizetnie, és arról is, hogy amennyiben házastársával azonos állomáshelyen magyar munkáltató alkalmazásába lép, úgy ezen jogviszony alapján nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a nyugdíjjárulékot változatlanul tovább fizeti. A felperes tájékoztatást kapott arról is, hogy lehetősége van a nyugdíjjárulék fizetés megszüntetésére és az új, a házastársával azonos külföldi állomáshelyen magyar munkáltatónál fennálló jogviszonya alapján történő nyugdíjjárulék fizetésére, valamint a járulékfizetés utóbbi módja helyett – bejelentése alapján – a 7%-os nyugdíjjárulék fizetésre való visszatérésre is.

A felperes a peresített időszakban nem állt egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban, a felperes az őt külföldön foglalkoztató magyar munkáltatónál kereső tevékenységet folytatott, biztosítási jogviszonya azonban nem ezen jogviszony, hanem a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás, a fizetés nélküli szabadságot engedélyező munkáltatóval fennállt munkaviszony és az ezen munkáltató által megállapított bér után felperes által megfizetett nyugdíjjárulék alapján állt fenn, ami a Tnyvhr. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felsorolásban sem szerepel.

A felperes esetében a Tny. 18. § (2b) bekezdés szerinti feltétel azért nem teljesül, mert a peresített időszakban a jogosító időként elismerni kért kereső tevékenységet nem biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban folytatta. A felperes a korabeli szabályozás által biztosított lehetőséggel élve a számára kedvezőbb, alacsonyabb összegű munkabérhez igazodó, alacsonyabb összegű járulék befizetést választotta.

A tb-szerv és a munkaügyi bíróság jogértelmezése nem ütközik a jóhiszeműen szerzett jogok védelmét előíró törvényi, illetve alaptörvényi rendelkezésbe. A jogalkotó az ügyben alkalmazandó szabályokban nem joghátrányt fogalmazott meg, hanem kedvezményszabályokat alkotott.

A Kúria végül utal arra is, hogy korábban más, hasonló tényállású ügyekben (Mfv. III. 11.056/2011/5., Mfv. III. 10.248/2013/5.) azonosan foglalt állást, kimondva, hogy a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján történt járulékfizetés időszaka szolgálati időnek minősül, de a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe nem számít be.

Egy másik határozatban (Mfv. III. 10.193/2013/4.) a Kúria, hasonló tényállású ügyben szintén akként foglalt állást, hogy az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő szerzése érdekében nyugdíjjárulékot fizető, házastársuk külföldi munkavállalása idejére fizetés nélküli szabadságot igénybe vett személyek fizetés nélküli szabadságának tartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése szerinti jogosultsági időnek nem minősül.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nyugdíj

Széles Imre

tb-szakértő

Saját termelésű készlet felhasználása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Fejlesztési tartalék kiváláskor

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X