Munka családtámogatási és egészségbiztosítási ellátások mellett

Megosztás Tetszik

A legtöbb gyermekvállalás esetén járó pénzbeli és családtámogatási ellátás mellett megengedett a munkavégzés, azonban vannak kivételek, illetve különböző korlátozások; cikkünkben sorra vesszük a legfőbb eseteket.

Az első pénzbeli ellátás, amivel rendszerint találkozik a szülő, a csecsemőgondozási díj. Ez a gyermek születésétől kezdve (vagy legkorábban a várható szülést megelőző 28. naptól) jár az első 168 napban. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 41. paragrafusa kimondja, hogy nem jár csecsemőgondozási díj abban az esetben, ha az ellátást igénylő keresőtevékenységet folytat. A (3) bekezdés szerint az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha azt az ellátás folyósításának ideje alatt fizetik ki.

Klasszikusan a csecsemőgondozási díj után következik a sorban a gyermekgondozási díj (gyed). A gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett a jelenlegi szabályozás alapján korlátlanul lehet munkát vállalni, tehát akár teljes munkaidős jogviszony is létesíthető. Mivel a gyed a csed lejártát követően jár, így legkorábban a 169. naptól kérvényezhető.

Ennél a pontnál érdemes szót ejteni a gyed, a napközbeni gyermekfelügyelet, illetve a munkavégzés kapcsolatáról.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, jár vagy sem gyed, ha a gyermek bolcsődébe jár, de a szülő nem dolgozik, hogyan lehet gyes, illetve az idén bevezetett új ellátás, a gyermekek otthongondozási díja (gyod) mellett dolgozni.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.