Minimum járulékfizetés: azonosságok és különbségek a vállalkozók és a munkaviszonyban dolgozók között

Megosztás Tetszik

Cikkünkben a társas vállalkozók minimum járulékfizetésére vonatkozó előírásokat vetjük össze a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetési kötelezettségének szabályaival, alapvetően néhány – a jogalkalmazók számára nem egyszer problémát okozó – különbségre koncentrálva.

Az első, amire fel kell hívnunk a figyelmet, a minimumjárulék-alap kiinduló összege.

Az egyéni és társas vállalkozó esetében ez a minimálbér vagy a garantált bér (2023-ben tehát a 232 000 vagy a 296 400 forint), attól függően, hogy a vállalkozó tevékenysége szakképzettség igényel-e vagy sem.

A munkaviszonyban álló dolgozó esetében – függetlenül a munkavállaló munkakörétől – minden esetben a minimálbért kell alapul venni, és ennek a 30 százaléka lesz a minimumjárulék-alap.

Ha a minimumjárulék-fizetési kötelezettség a hónap teljes egészében nem áll fenn, akkor az egy napra jutó összeget – a minimálbér vagy a garantált bérminimum harmincad része, illetve a minimálbér 30 százalékának a harmincad része – azonos szabályok szerint kell meghatározni.

A minimumjárulék alóli mentesség tekintetében azonban már több eltérést találunk.

A Tbj. 42. szakasza értelmében az egyéni és társas vállalkozónak nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, amennyiben

– nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, vagy

– rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal.

A munkaviszonyban álló dolgozó esetében a másutt fennálló heti 36 órás foglalkoztatásnak nincs jelentősége. Tehát, a minimumjárulék-fizetést abban az esetben is kell teljesíteni vele kapcsolatban, ha emellett rendelkezik egy vagy több munkaviszonnyal, melyben (melyekben) a munkaideje eléri a heti 36 órát.

Jelentős különbség van a két minimumjárulék között abban a vonatkozásban is, hogy ki viseli a költségét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – egyebek mellett – ezt a kérdést is részletesen kifejtjük!