Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén

  • adozona.hu

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kisvállalkozás gazdasági nehézségek miatt nem tudta 2 hónapon keresztül a munkavállalóját kifizetni. A dolgozója munkaviszonyát nem akarta megszüntetni, később kifizette visszamenőleg a neki járó bért. Kell-e minimum járulékot fizetni azokban a hónapokban, amikor nem tudott bért fizetni? Bérszámfejtés és bevallás tekintetében hogyan jár el a jogszabálynak megfelelően a cég?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkaviszony fennállása alatt havonta legalább a minimálbér 30 százalékából kell bevallani és megfizetni a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, és legalább ezen összeg után fizetni kell a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is.

Már kapható a HVG 2021-es Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
A kiadvány felöleli a járulék-, a szocho- és a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség fontos részleteit, továbbá az ellátási jogosultságokat, így a nyugdíjakra, a nyugdíjszerű ellátásokra, az egészségbiztosítási ellátásokra, valamit családtámogatásra, továbbá az uniós társadalombiztosítási előírásokra vonatkozó fontos szabályokat.
Részletek >>

Csak akkor lehet a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályával alátámasztani, hogy a fenti minimális alap kapcsán ne kelljen megfizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a munkavállaló biztosítási jogviszonya a két hónap alatt teljes egészében szünetelt, és ez a T1041-es nyomtatványon lejelentésre került. Ha erre nem került sor, akkor a 2019. évi CXXII. törvény hatályos szabálya alapján fizetni kell legalább a minimális alapból a bérrel el nem látott hónapokra is mind a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót, amelynek alapja tavaly szeptember – 2021. január esetén legalább havi 48 300 forint volt, míg 2021 februárjától havi 50 220 forint.

A fentiek jogszabályi alapjai

2019. évi CXXII. törvény 27. § „(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,
a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.”

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése alapján: a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében a szociális hozzájárulási adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkaidő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Csökkent részmunkaidős szabadsága

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close