hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén

  • adozona.hu

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: kisvállalkozás gazdasági nehézségek miatt nem tudta 2 hónapon keresztül a munkavállalóját kifizetni. A dolgozója munkaviszonyát nem akarta megszüntetni, később kifizette visszamenőleg a neki járó bért. Kell-e minimum járulékot fizetni azokban a hónapokban, amikor nem tudott bért fizetni? Bérszámfejtés és bevallás tekintetében hogyan jár el a jogszabálynak megfelelően a cég?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkaviszony fennállása alatt havonta legalább a minimálbér 30 százalékából kell bevallani és megfizetni a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, és legalább ezen összeg után fizetni kell a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is.

Már kapható a HVG 2021-es Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
A kiadvány felöleli a járulék-, a szocho- és a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség fontos részleteit, továbbá az ellátási jogosultságokat, így a nyugdíjakra, a nyugdíjszerű ellátásokra, az egészségbiztosítási ellátásokra, valamit családtámogatásra, továbbá az uniós társadalombiztosítási előírásokra vonatkozó fontos szabályokat.
Részletek >>

Csak akkor lehet a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályával alátámasztani, hogy a fenti minimális alap kapcsán ne kelljen megfizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a munkavállaló biztosítási jogviszonya a két hónap alatt teljes egészében szünetelt, és ez a T1041-es nyomtatványon lejelentésre került. Ha erre nem került sor, akkor a 2019. évi CXXII. törvény hatályos szabálya alapján fizetni kell legalább a minimális alapból a bérrel el nem látott hónapokra is mind a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót, amelynek alapja tavaly szeptember – 2021. január esetén legalább havi 48 300 forint volt, míg 2021 februárjától havi 50 220 forint.

A fentiek jogszabályi alapjai

2019. évi CXXII. törvény 27. § „(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,
a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.”

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése alapján: a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében a szociális hozzájárulási adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénztárgép használata

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Katából társasági adózásra visszatérő bt. osztalékfizetése 2023-ban

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Áfa – teljesítési idő

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs