Megnyerte a dolgozó a munkaügyi pert: az elmaradt kifizetések adó- és járulékkötelezettsége

Megosztás Tetszik

Számos esetben munkaügyi per tesz véglegesen pontot a munkaviszonyra. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy milyen társadalombiztosítási következményei vannak annak, ha a bíróság megállapítja, a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló jogviszonyát.

Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha

a) a munkaviszony megszüntetése

– az egyenlő bánásmód követelményébe,
– a joggal való visszaélés tilalmába,
– a 65. § (3) bekezdésébe (a felmondásra felmondási tilalom időszakában került sor), vagy
– a 273. § (1) bekezdésébe ütközött (választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóról volt szó, akinek csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével mondhatott volna fel a cég),

b) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy

c) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Ebben az esetben

– a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, és

– meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és az azt meghaladó kárát.

Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni azzal, hogy a járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mely tényezőktől függ a megállapított kifizetések járulékkötelezettsége, és ezeket a jövedelmeket mikor kell figyelembe venni a nyugdíjszámításkor!