hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Várandós uniós munkavállaló – ilyen ellátásokra jogosult Magyarországon

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ma már nem ritka, leginkább multinacionális vállalatoknál, hogy külföldi, elsősorban EU-s országból érkező munkaerőt foglalkoztatnak. Függetlenül attól, hogy a munkavállaló több éven keresztül szándékozik-e Magyarországon maradni vagy sem, könnyen előfordulhat, hogy várandós lesz, és gyermekét hazánkban hozza világra, itteni munkaviszonyából megy el szülési szabadságra, itt él a családjával, és itt igényli az ellátásokat. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy egy külföldi, EU-s munkavállalónak milyen juttatásokra nyílik lehetősége ilyen helyzetben.

Az ellátások közül az első jellemzően a csecsemőgondozási díj, amely legkésőbb a gyermek születésétől vehető igénybe, és 168 napig jár. A csed igénybevételéhez a következő alapfeltételek megléte szükséges: csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

♦ a biztosítás tartama alatt, vagy
♦ a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
♦ a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Jól látható tehát, hogy egyrészről nem feltétele a csecsemőgondozási díj igénybevételének a magyar állampolgárság vagy a magyarországi állandó lakcím, hanem a kérelmező biztosítotti jogviszonyának függvénye, hogy kaphat-e ellátást. A két fő feltétel közül az egyik az, hogy meglegyen a gyermek születése előtti 2 évben a legalább 365 biztosítotti nap. Amennyiben az EU-s munkavállaló már legalább ennyi ideje Magyarországon dolgozik akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként, akkor ezek automatikusan beszámítódnak a 365 napba. Ha külföldön, valamelyik EU-s országban dolgozott előtte, de még 2 éven belül, akkor az ottani biztosítotti napjai is beleszámítanak a szükséges 365 napba.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja ki számít biztosítottnak, és mikor jogosult a külföldi jogviszonnyal rendelkező kismama csedre, gyedre, és mik a jogosultság feltételei!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink