hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Korhatáron túl, nyugdíjon innen

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.

Az öregségi nyugdíjhoz legalább 20, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges. Ha ebből 5 év hiányzik, akkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34–35. szakasza szerinti megállapodás megkötésével megvásárolható.

Ennél azonban gyakoribb eset, hogy a korhatárt be nem töltött személy nem a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában, hanem önkéntes döntéssel, a nyugellátás várható összegének növelése céljából halogatja nyugdíjaztatását. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 21. § (2) bekezdése értelmében, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ez évi 6 százalékos többletet jelent, ráadásul ebben az esetben az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkereset 100 százalékát is meghaladhatja.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.
Részletek >>

Szintén a magasabb ellátás miatt halasztják el a nyugdíjigény benyújtását azok a személyek, akik rokkantsági ellátásban részesülnek, és azzal szembesülnek, hogy ez az ellátásuk magasabb, mint az öregségi nyugdíjuk lenne. Ők ilyenkor mindaddig a rokkantsági ellátás mellett maradnak, amíg a nyugellátással (további szolgálati idő szerzése, illetve a valorizációs szorzók változása révén) nem járnának jobban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a hozzátartozói nyugellátásban részesülő, nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében mi lehet az oka a nyugdíjigény halasztásának!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Pénzforgalmi áfa levonása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alapja

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink