hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Korhatáron túl, nyugdíjon innen

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.

Az öregségi nyugdíjhoz legalább 20, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges. Ha ebből 5 év hiányzik, akkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34–35. szakasza szerinti megállapodás megkötésével megvásárolható.

Ennél azonban gyakoribb eset, hogy a korhatárt be nem töltött személy nem a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában, hanem önkéntes döntéssel, a nyugellátás várható összegének növelése céljából halogatja nyugdíjaztatását. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 21. § (2) bekezdése értelmében, aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ez évi 6 százalékos többletet jelent, ráadásul ebben az esetben az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkereset 100 százalékát is meghaladhatja.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.
Részletek >>

Szintén a magasabb ellátás miatt halasztják el a nyugdíjigény benyújtását azok a személyek, akik rokkantsági ellátásban részesülnek, és azzal szembesülnek, hogy ez az ellátásuk magasabb, mint az öregségi nyugdíjuk lenne. Ők ilyenkor mindaddig a rokkantsági ellátás mellett maradnak, amíg a nyugellátással (további szolgálati idő szerzése, illetve a valorizációs szorzók változása révén) nem járnának jobban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: a hozzátartozói nyugellátásban részesülő, nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében mi lehet az oka a nyugdíjigény halasztásának!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kötelező bankkártyaterminál

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Beolvadás – sajáttőke-elemek

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Vadásztársaság áfakötelezettsége

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close