A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül a közeli hozzátartozó elhalálozása esetén özvegyi nyugdíj mellett hozzátartozói nyugellátásként az elhunyt jogszerző gyermeke részére árvaellátás, valamint a szülő, nagyszülő részére szülői nyugdíj állapítható meg. Alábbiakban összefoglaljuk az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra való jogosultság feltételeit.
A hozzátartozói nyugellátások a kereső, illetve az egyik kereső családtag elvesztése miatt csökkent családi bevételre tekintettel megállapítható keresetkiegészítő ellátások. A személyes veszteségen kívül anyagi értelemben is megroppanthatja a családot az egyik kereső halála, hiszen a kiadási szerkezetet a rendszeresen befolyó bevételekhez igazították. Ebben nyújtanak segítséget a hozzátartozói nyugellátások.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, a saját jogú – öregségi nyugdíj – mellett, az elhunyt jogszerző jogán hozzátartozói nyugellátást, özvegyi nyugdíjat lehet megállapítani a jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, illetve az élettársa részére.
Az állami nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.
A hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – a nyugdíjrendszer egyik legnehezebben átlátható része, hiszen megértéséhez ismerni kell az alapvető jogosultságokat (öregség, rokkantság), illetve a leszármaztatott jogosultságok szabályrendszerét is. A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Cikkünk azt járja körbe, hogy miként alakul ezek mértéke, és milyen feltételeknek kell megfelelni ehhez.
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíj rendszere számos gyermekneveléshez kötődő kedvezményt, jogosultságot nyújt a biztosítottak részére, mely kedvezményeket, jogosultságokat a biztosítottak, volt biztosítottak a társadalombiztosítási nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül, vagy közvetve vehetnek igénybe.
Hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Cikkünk ezeket járja körbe.
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Mit tehet egy özvegy, ha az özvegyi nyugdíj összege magasabb, mint az özvegy várható teljes öregségi nyugdíja? Mi kedvezőbb számára, ha nyugdíjba megy vagy dolgozik tovább? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Összefoglaló cikkünkben áttekintjük, hogyan alakul, alakult a társadalombiztosítási nyugellátás a magánnyugdíjpénztári tagság esetén.
Cikkünkben összefoglaljuk a hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatban a jogszerzőket érintő változásokat.
Az özvegyi nyugdíj célja, hogy a magára maradt házastárs, élettárs helyzetét megkönnyítse. Összegyűjtöttük, hogy kinek mi jár és milyen feltételekkel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték