Koraszülöttek után igényelhető ellátások

Megosztás Tetszik

Magyarországon évente közel 8000 gyermeket érint a koraszülöttség a Koraszülöttekért Országos Egyesület adatai alapján. Az első hetekben a szülők figyelme természetesen még fókuszáltabban a gyermekre összpontosul, és nem azzal törődnek, hogy hogyan tudják az ellátásokat ebben a megváltozott helyzetben igényelni, egyáltalán milyen szabályokat vonatkoznak rájuk. Nézzük, milyen különbségek vannak koraszülöttek esetében az ellátásoknál!

Kit tekintünk koraszülöttnek?

A terhesség jellemzően 40 hétig tart. Akkor beszélünk általában koraszülésről, ha a szülés már a 37. hét előtt megtörténik. A WHO megfogalmazása szerint az újszülött koraszülött, ha a gyermek a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik, vagy a 2500 grammos születési súlyt nem éri el, de már meghaladja az 500 grammot, vagy életjelenséget mutat a magzat a világra jöttekor. Hogy a gyermek koraszülött, arról orvosi igazolást kap a szülő.

Táppénztől a gyermekgondozási díjig

A táppénz, a csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági feltételeiben nincsen különbség, amikor a koraszülöttek után járó egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokat vizsgáljuk. Táppénz a várandósság alatt járhat (ebben a stádiumban még nem is beszélünk koraszülöttségről). A kérdés valójában az, hogy mikor indul el a csecsemőgondozási díj, hiszen alapesetben ez az ellátás legkésőbb a gyermek születésével indulhat el, legkorábban pedig a várható születési dátum előtt 28 nappal indítható.

Koraszülöttek esetében a kérdés az, hogy mikor indítja a szülési szabadságot a kismama, mert ezzel párhuzamosan indul a csecsemőgondozási díj is. A szülési szabadság a cseddel egyetemben már négy héttel (28 nappal) korábban elindulhat, de koraszülöttek esetében lehetőség van a későbbi, szülés utáni indításra is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen további ellátásokra lehet jogosult a szülő, ha gyermeke koraszülött.