Kisebb állami szerepvállalás, egyre többet költünk magánegészségügyre

Megosztás Tetszik

Az egészségügyi kiadások az utóbbi tíz évben emelkedtek, az állam azonban egyre kisebb arányban vesz részt finanszírozásukban, a háztartások pedig egyre többet költenek magánegészségügyi szolgáltatásokra. Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint ez öngondoskodásra ösztönzi az embereket, amit jól mutat, hogy a pénztárnál tavaly rekordmértékben emelkedtek az egyéni befizetések.

Studniczky Ferenc kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, míg az állam 2003-ban a GDP 5,8 százalékát költötte az egészségügyre, 2013-ban már csak 4,8 százalékát. Különösen a gyógyszerköltésekben látványos az állam szerepének csökkenése, aránya a 13 évvel ezelőtti több mint 60 százalékról, 42 százalék alá esett. 

Tavaly több mint 18 ezren csatlakoztak a pénztárhoz, tagjaik száma 228 ezerre emelkedett, a taglétszám alapján 22 százalékos részesedésükkel piacvezetők. A tagoktól és munkáltatóktól 2015-ben érkezett több mint 9,5 milliárdos befizetés az utóbbi 10 év egyik legjobb eredménye, ami az egyéni befizetések több mint 500 millió forintos emelkedésének köszönhető. Az ügyvezető igazgató arra számít, hogy egy új szolgáltatásuknak köszönhetően a 2015. évi, rekordnak számító 3,5 milliárd forintnyi egyéni feltöltés összege tovább emelkedik. 

Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója kifejtette, egyre jelentősebb az egyének szerepe a magyar egészségügy finanszírozásában. A háztartások fogyasztásuk 4 százalékát fordítják magánegészségügyi kiadásokra, ami a legmagasabb az OECD-országok között. A gyógyszerre fordított kiadások csaknem fele magánköltés, a járóbeteg-ellátásban is csaknem 50 százalék az aránya. 2012 és 2014 között csaknem megduplázódott az egyéni költés, egy polgár átlagosan közel 60 ezer forintot költ magánegészségügyi szolgáltatásra. 

A magánegészségügyi szolgáltató cég kutatása szerint alig egy év alatt 30 százalékkal nőtt azon budapesti lakosok aránya, akik a magánegészségügyi szolgáltatókra támaszkodnak. A februárban végzett kutatás szerint Budapesten és az agglomerációban a megkérdezettek 60 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, míg tavaly augusztusban még 46 százalékuk mondta ezt. 

Az adókedvezményeknek köszönhetően elkezdődött a magánegészségügyi piac bővülése, szakértők szerint a következő öt-hat évben a jelenleg mintegy 10 milliárd forintos piac 40-50 milliárd forintra nőhet. A bővülést segíti egyebek mellett, hogy mostanában mennek nyugdíjba az úgynevezett Ratkó-gyerekek, az 1949 és 1953 között születettek népes korosztálya, erősödik az egészségügyi tudatosság, és a közellátás színvonalának lényeges javulása nem várható. Utóbbival kapcsolatban Leitner György kiemelte a humán erőforrás krízist, valamint a hálapénz szerepét. 

Studniczky Ferenc felhívta a figyelmet: az OTP öngondoskodási indexe szerint a magyarok 67 százaléka szerint az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészségmegőrzés, a megkérdezettek 66 százaléka mégsem rendelkezik megtakarítással a vészhelyzetek, például betegség esetére. Hozzátette, sokan azért nem, mert úgy vélik, az állami támogatások elegendőek lesznek. 

Az OTP Egészségpénztárba befizetett pénzt el is költik a tagok. A tavalyi 9,4 milliárd forintos felhasználásból 5,1 milliárdot gyógyszervásárlásra, 2,03 milliárdot gyógyászati segédeszközökre, 1,7 milliárdot pedig magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordítottak. A kétéves lekötéssel 3-5 százalék élt - ismertette az egészségkassza vezetője. 

Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a Simple szolgáltató- és bankfüggetlen okostelefon alkalmazás áprilistól új szolgáltatással bővül, az OTP Egészségpénztár tagjai azonnali jóváírással feltölthetik cafeteria kártyájuk egészségpénztári alszámláját, a feltöltés díjmentes. Arra számítanak, hogy már a működés első évében sikerül 10-15 ezer tranzakciót elérni. A Simple alkalmazásnak több mint 100 ezer felhasználója van.