Kijelentkezés a magyar tb-rendszerből: sokat kockáztat, aki elmulasztja

Megosztás Tetszik

Egy személy csak egy EGT-tagállamban lehet azonos időszakban biztosított, illetve járulékfizetésre kötelezett a 883/2004/EK rendelet egyik közismert alapelve (11. cikk) szerint. Így például, ha egy Magyarországon munkaviszonyban álló személy Ausztriában is munkaviszonyt létesít, akkor – az említett rendeletben foglalt szempontrendszer szerint – csak az egyik országban terjed ki rá a biztosítás, és ugyanabban az államban kell eleget tennie mindkettő jogviszonyához kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségeinek.

A kettős biztosítás tilalmából következik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 80. paragrafusának (5) bekezdésében meghatározott azon előírás, mely szerint a tajszámmal rendelkező személy, aki

a) valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy

b) a Tbj. 17. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár,

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

A külföldön létesített biztosítási jogviszony bejelentésével az érintett lényegében kijelentkezik a magyar társadalombiztosítási rendszerből.

Ugyanez vonatkozik a saját szociális biztonsági rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetnél létesített jogviszonyra is. Az ilyen jogviszonyban foglalkoztatottak elesnek a magyar biztosítási lehetőségtől (folytassanak bármilyen jogviszonyban is tevékenységet, nem terjed ki rájuk a biztosítás), noha nem egyszer előfordul, hogy az adott nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere lényegesen kisebb ellátást nyújt számukra.

Cikkünk folytatásában ismertetjük

• a kapcsolódó kormányrendelet idén január 1-jétől hatályos új rendelkezéseit,
• a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiróható szankciókat.