hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj: ők járnak jól, ha többletmunkát vállalnak

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A nyugellátás összegének kalkulálásakor fontos szerepe van a megszerzett szolgálati időnek. Függetlenül attól a ténytől, hogy valaki egyidejűleg két- vagy több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik – nyugdíjjogosultság és nyugdíjmérték szempontjából az adott időszakra csak egyszeresen tud szolgálati időt szerezni. Az általános szabály alól van azonban kivétel, akiknél lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére.

A társadalombiztosítás keretében megállapításra kerülő sajátjogú és hozzátartozói ellátások tekintetében alapelv, hogy az ellátásokra jogosító szolgálati idő számításánál 365 napot kell egy évnek tekinteni függetlenül attól, hogy az adott év ténylegesen hány napból állt. Másrészt a jogszabály által meghatározott 365 napnál egy adott évben akkor sem lehet több szolgálati időt figyelembe venni, ha adott esetben speciális szabály a ledolgozott időtartamot szorzó alkalmazásával rendeli figyelembe venni (például a repüléssel szerzett korkedvezményes idő számításánál). Akkor is 365 nap szolgálati idő ismerhető csak el a tárgyévben, ha valaki többes biztosítási jogviszonyban állt, és egyébként mindegyik biztosítási jogviszonya alapján szolgálati időt szerzett.

Olvassa el az Adózóna „Nyugdíjnövelés eltérő szabályok alapján – számítási példa”, „Kereseti korlát korhatár előtti ellátásnál 2021-ben” és „Nyugdíjba megy az ügyvezető – teendők” című írását.

A fentiekben említett általános szabálytól eltérően azonban, egy jól meghatározott személyi kör esetében viszont lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére, ugyanis a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 43/A §-a meghatározza, hogy az egészségügyi dolgozók esetében – a megállapított tényleges szolgálati időn túl – kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a többletmunkával összefüggő szolgálati idő szerzése pontosan kikre terjed ki, milyen bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót ezzel kapcsolatban, és megismerhet egy rövid példát a számítás módjára vonatkozóan is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Apport

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Zrt. nyomdai részvényeinek eladása

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs