Az árvaellátás és a szülői nyugdíj jogosultsági feltételei

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül a közeli hozzátartozó elhalálozása esetén özvegyi nyugdíj mellett hozzátartozói nyugellátásként az elhunyt jogszerző gyermeke részére árvaellátás, valamint a szülő, nagyszülő részére szülői nyugdíj állapítható meg. Alábbiakban összefoglaljuk az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra való jogosultság feltételeit.

Öregségi nyugdíj esetén az igénylőnek kell minden feltételt teljesítenie: neki kell betöltenie a nyugdíjkorhatárt, és neki kell megszereznie a szükséges szolgálati időt, jogosultsági időt.

Hozzátartozói nyugellátás esetén a jogosultsági feltételek szétválnak:

• A biztosítási előzményt az elhunyt jogszerzőnél kell vizsgálni, az igénylőnél nem.
• A hozzátartozó esetében a hozzátartozói viszonyon túl (elvált házastárs, árva, szülő stb.) többnyire további feltételeket (életkor, egészségi állapot, tanulmányok folytatása, eltartás ténye stb.) is kell vizsgálni.

A hozzátartozó mikor szerez jogot a nyugellátásra?

• Hozzátartozói nyugellátásra elsősorban akkor szerezhet jogot az elhunyt jogszerző után a hozzátartozó, ha a jogszerző öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halálakor korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, öregségi vagy munkaképtelenségi mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, öregségi vagy munkaképtelenségi mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékban, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékában részesült, ideértve azt is, ha az ellátás folyósítása szünetelt.
• Ha az elhunyt jogszerző nem részesült az említett ellátások egyikében sem, utána abban az esetben állapítható meg hozzátartozói nyugellátás, ha az előírt szolgálati időt a haláláig megszerezte.

Öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Ezt azonban lehetetlen egy húszas éveiben járónak elérnie, de még egy harmincastól is méltánytalan elvárni összevetve azzal, hogy öregségi nyugdíj esetén 65 éves korig kell ezt összegyűjteni. A szükséges szolgálati idő ezért sávosan van meghatározva aszerint, hogy a jogszerző hány éves korában halt meg.

Ha a jogszerző a halálakor

– még nem volt 22 éves, 2 év szolgálati idő, vagy a tanulmányok befejezését követő 180 napon belül legalább 1 nap szolgálati idő szükséges;

– a 22 éves életkort betöltötte, de a 25 éves életkort még nem, 4 év szolgálati idő szükséges;

– a 25 éves életkort betöltötte, de a 30 éves életkort még nem, 6 év szolgálati időt kellett szereznie;

– a 30 éves életkort betöltötte, de a 35 éves életkort még nem, 8 év szolgálati idővel kell rendelkeznie;

– a 35 éves életkort betöltötte, de a 45 éves életkort még nem, 10 év szolgálati idő szükséges;

– a 45 éves életkort is betöltötte, az öregségi résznyugdíjra irányadó 15 év szolgálati idő van előírva.

A hozzátartozói nyugellátás biztosítási feltételei akkor is teljesülnek, ha a jogszerző a fent leírt szolgálati idők közül az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt még abban az alacsonyabb életkorban megszerezte, és ezt követően a szolgálati idejében a haláláig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, amelybe nem számít bele a keresőképtelenség ideje.

Ki jogosult árvaellátásra és meddig jár?

Árvaellátás állapítható meg az elhunyt jogszerző vér szerinti, illetve nevelt gyermeke részére, valamint a testvér és az unoka is jogosult lehet árvaellátásra az elhunyt testvére, vagy nagyszülője után, ha őt az elhunyt jogszerző saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás „főszabályként” az elhunyt jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének a betöltése napjáig jár.

Az előzőkön túlmenően, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva a betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt belföldi vagy külföldi tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a 7 órát.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.

Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, valamint a felsőoktatási információs rendszer működtetője a hozzátartozói nyugdíjigényt elbíráló szerv megkeresésére igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, annak fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét.

A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által eredeti nyelven kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.

Az igazolásban meg kell jelölni a képzést és a tagozatot, valamint a tanulmányok kezdő és várható befejezésének időpontját.

Tanulmányok folytatása nélkül csak egyetlen esetben lehet megállapítani árvaellátást a 16 éves kor betöltése fölött, mégpedig, ha az árva az árvaellátásra való jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, vagyis egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos. Ez bekövetkezhet 16 éves kor alatt, vagy 15 és 25 éves kor között, a nappali tanulmányok időtartama alatt, sőt, akár a jogszerző halála előtt is. A megváltozott munkaképesség azonban nem teremt jogosultságot árvaellátásra, csak megakadályozza a fennálló jogosultság megszűnését. Így, ha az árva már a jogszerző életében is megváltozott munkaképességű volt, árvaellátásra csak akkor jogosult, ha a jogszerző halálakor 16 évesnél fiatalabb volt, vagy 25 év alatti, de nappalin tanult. A jogosultság azonban mindaddig fennáll, amíg megváltozott munkaképességűnek minősül.

Ha viszont az árva egészségi állapota 50 százalék fölé javul, és már nem tanul nappalin, az árvaellátást meg kell szüntetni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, hogy mikor kerül sor az árvaellátás méltányosságból történő megállapításának vizsgálatára, továbbá, hogy mikor jár a szülői nyugdíj.