További témák

Ki, és mikor jogosult baleseti járadékra?

  • Winkler Róbert

A baleseti járadékra való jogosultsághoz három feltétel együttes teljesülése szükséges. Az első, hogy az érintett személy üzemi balesetet szenvedjen, a második, hogy a baleset következtében bizonyos mértékű egészségkárosodása keletkezzen, a harmadik pedig, hogy a járadék megállapításának napján ne illessék meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás.

A fentiekben említett feltételek vizsgálatakor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. E tekintetben üzemi az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri, továbbá üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a lakására menet közben éri a munkavállalót, biztosítottat.

Az előzőekkel összefüggésben sok esetben felmerül a kérdés, hogy üzemi balesetnek minősül-e, ha a baleset a munkába induláskor, de még a lakóhelyen, a tartózkodási helyen belül, bejárati ajtón, kapun belül éri az adott személyt, vagy az az ajtón, kapun kívül következik be. E tekintetben kizárólag az a baleset minősül üzeminek, amely az érintett személyt a lakóhelyén, tartózkodási helyén kívül éri. Szintén nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a munkába menet, vagy onnan hazafelé éri a munkavállalót, ha a megszokott utat indokolatlanul megszakítja. Nem számít indokolatlan megszakításnak a napi bevásárlások rendezése, ugyanakkor, ha a munkából hazafelé menet az érintett személy például beugrik a barátaihoz, és a baleset ott, vagy onnan hazafelé éri, abban az esetben az már nem minősül üzeminek.

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség – ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatásra eredményez sérülést az adott személynél – a munkavállaló, biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik.

A baleset üzemiségét minden esetben a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozza meg. Ha a munkavállaló foglalkoztatójánál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a munkáltató fogja elbírálni a baleset üzemiségét. Akkor viszont, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal járási/kerületi hivatalának egészségbiztosítási főosztálya bírálja el. Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal is szemléltetve részletezzük a baleseti járadék igénylésének menetét, ismertetjük, hogy mikortól állapítható meg, milyen öszegben, és meddig folyósítható az ellátás.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X