Jogszabályok útvesztőjében: a szochotörvény új passzusa, amit egyáltalán nem könnyű értelmezni

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2024.05.31., 12:38 Frissítve: 2024.05.31., 14:33

Tetszik

Egyáltalán nem könnyű kiigazodni a járulék-, illetve szochofizetési szabályokon, nem csoda, az Adózónához is rengeteg, ehhez kapcsolódó kérdés érkezik. Jó példa erre a szochotörvény 1. § (9) bekezdése, amely szerint adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) 5. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj. ) szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez.

Mielőtt az utóbbi jogszabályi helyre, tehát az 1. § (9) bekezdésére tekintenénk, tisztázzunk egy látszólagos ellentmondást, nevezetesen, miként lehetséges az, hogy járulékalapot képező jövedelmet nem terhel járulékfizetési kötelezettség?

Nos, a járulékfizetési kötelezettség fennállásának két feltétele van: a kifizetett jövedelemnek a Tbj. 27. szakasza szerinti járulékalapot képező jövedelmek körébe kell tartoznia, és a kifizetésnek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból (Tbj. 6. §) kell származnia. E két feltétel együttes teljesülése eredményez járulékfizetési kötelezettséget. Tehát, ha a Tbj. meghatározása alapján járulékalapnak minősülő jövedelmet nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján fizetik ki (ilyen lehet például a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi tiszteletdíj), azt nem terheli társadalombiztosítási járulék.

Ajánljuk figyelmébe az Adózóna podcastsorozatát, kövessen bennünket Youtube-csatornánkon is!
Széles Imre: társadalombiztosítási ismeretek dióhéjban

Ugyanakkor a járulékkötelezettséget nem zárja ki, ha a kifizetésre a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése után (már nem biztosított személy számára) kerül sor. A Tbj. 30. szakasza értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

Tulajdonképpen ezt a szabályt veszi át a szochotörvény 1. paragrafusának (9) bekezdése, mely szerint adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mileyn fejtörést okoz az új rendelkezés értelmezése!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.