Járulék és szocho: amikor nem ugyanazt a jövedelmet terheli a kötelezettség

Megosztás Tetszik

Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.

Talán a legközvetlenebb kapcsolat e két közteher alapja között a munkaviszony esetében áll fenn, hiszen a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. paragrafusának (10) bekezdése rögzíti, hogy a Tbj. 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdések szerinti jövedelem esetén megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve a felszolgálási díjat. (A felszolgálási díj járulékalapot képez, de mentes a szociális hozzájárulási adó alól.)

Az 1. paragrafus (10) bekezdésének szochotörvénybe történő „beszúrására” (2020. július 1-jétől) a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésével összhangban került sor, tehát ez alapján a minimum járulékalap után is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor a járulék- és a szochoalapot képező jövedelmek között számos eltérést lehet találni munkaviszony esetén.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezeket az eseteket ismertetjük!