Járulék és szocho: amikor nem ugyanazt a jövedelmet terheli a kötelezettség

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a biztosított – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – társadalombiztosítási járulékot, a törvényben meghatározott személy pedig szociális hozzájárulási adót fizet [a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 23. paragrafusának (1) bekezdése értelmében].

Talán a legközvetlenebb kapcsolat e két közteher alapja között a munkaviszony esetében áll fenn, hiszen a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. paragrafusának (10) bekezdése rögzíti, hogy a Tbj. 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdések szerinti jövedelem esetén megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve a felszolgálási díjat. (A felszolgálási díj járulékalapot képez, de mentes a szociális hozzájárulási adó alól.)

Az 1. paragrafus (10) bekezdésének szochotörvénybe történő „beszúrására” (2020. július 1-jétől) a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésével összhangban került sor, tehát ez alapján a minimum járulékalap után is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor a járulék- és a szochoalapot képező jövedelmek között számos eltérést lehet találni munkaviszony esetén.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezeket az eseteket ismertetjük!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalékká vált osztalékelőleg

Szipszer Tamás

adószakértő

Őstermelő és egyéni vállalkozó iparűzési adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szekrényzár fordított áfával?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink