További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így kaphatnak nyugdíjat, gyedet Magyarországon a törökök

  • dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Egyre több török állampolgár dolgozik Magyarországon, és növekszik a Törökországban munkát vállaló magyarok száma is. A két ország szociális biztonsági egyezményben rögzítette, hogy az egyes esetekben hol kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket, s milyen szabélyok vonatkoznak az egészségügyi, illetve a nyugdíjellátásokra.

Április elején hirdették ki a Törökország és Magyarország között kötött, új szociális biztonsági egyezményt, amelynek szabályait a 2015. évi XXX. törvény tartalmazza. A megállapodás szerint a biztosítási jogviszonyra és az azon alapuló társadalombiztosítási ellátásokra fő szabály szerint annak az államnak a rendelkezéseit kell alkalmazni, ahol az adott személy a keresőtevékenységét folytatja. Azaz, ha a török állampolgárságú személy Magyarországon munkaviszonyban dolgozik, a magyar szabályok alapján lesz biztosított, és Magyarországon lesz jogosult társadalombiztosítási ellátásokra.

A fenti szabály alól azonban vannak kivételek. Az egyik ezek közül a kiküldött munkavállaló, önálló vállalkozó. Ők a kiküldő országban lesznek biztosítottak, ha a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot, és a kiküldetésre nem egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása céljából kerül sor. Azaz, ha például egy Törökországban dolgozó munkavállaló kiküldetés keretében egy évig Magyarországon dolgozik, akkor az ő esetében ezen egy év alatt továbbra is a török szabályokat kell alkalmazni.

(A kiküldetésről érdemes tudni, hogy annak időtartama egy alkalommal, maximum 60 hónapra meghosszabbítható a munkavállaló és a munkáltató közös kérelme, vagy az önálló vállalkozó saját kérelme alapján, az illetékes hatóságok előzetes egyetértése esetén.)

Ugyancsak más szabályok vonatkoznak a nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási vállalkozások alkalmazottaira. Hajón dolgozó alkalmazottak esetén annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik lobogója alatt közlekedik a jármű, míg a nemzetközi közúti, vasúti vagy légi, személy-, illetve áruszállítás esetén annak az országnak a rendelkezéseit kell követni, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye található.

Az egyezmény az alábbi ellátásokra vonatkozik:

Magyarország vonatkozásában

– társadalombiztosítási nyugellátásokra,

– egészségbiztosítási ellátásokra,

– megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira.

A Török Köztársaság esetén

– rokkantsági, öregségi, a túlélő hozzátartozói nyugellátásra;

– üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre;

– általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra,

– egy vagy több munkáltatónál szerződéssel foglalkoztatott személyek vonatkozásában a munkanélküliségi biztosításra is.

Egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítás körébe tartozó természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok esetén az a szabály, hogy adott ellátás megszerzéséhez, fenntartásához és feléledéséhez mindkét szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. Azaz, a magyar szabályok alapján akkor jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha két éven belül fél évet Törökországban dolgozott, akkor ez a fél év is beleszámít a 365 napra.

Fő szabály szerint házastársaknak, kiskorúaknak, illetve családtagoknak orvosi ellátást – figyelembe véve az ellátás jellegét és a tartózkodás várható időtartamát – a tartózkodási helye szerint kell nyújtani, azonban az ellátásra az egyezményben foglalt igazolás alapján válnak jogosulttá. A nyugdíjas – ha mind Magyarországtól, mind Törökországtól nyugellátásban részesül – orvosi ellátásra (az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira) a lakóhelyén jogosult.

Ortopédiai segédeszközök, protézisek és egyéb nagyértékű egészségügyi ellátások vonatkozásában az egyezmény úgy rendelkezik, hogy 500 euró értéket meghaladó ortopédiai segédeszközöket, protéziseket és egyéb egészségügyi ellátásokat – kivéve sürgősségi esetekben – csak akkor lehet igénybe venni, ha ahhoz az illetékes intézmény előzetesen hozzájárult.

Nyugellátás

A fő szabály az, hogy amennyiben az egyik szerződő ország jogszabályai szerint fennáll az ellátásra való jogosultság, az ellátást ezen állam illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg. Azaz, ha a magyar szabályok szerint a biztosított rendelkezik a nyugellátáshoz szükséges biztosítási/szolgálati idővel, akkor a nyugdíjbiztosító a nyugellátást az 1997. évi LXXXI. törvény alapján állapítja meg.

Más szabály vonatkozik azonban arra az esetre, ha az érintett magánszemély nem rendelkezik az egyik állam jogszabályai által a nyugellátáshoz elvárt jogosultsági idővel, akkor a másik ország jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt is figyelembe veszik, méghozzá úgy, mintha azokat az adott ellátást megállapító ország jogszabályai szerint szerezték volna meg, feltéve, hogy e biztosítási idők nem ugyanazon időszakra esnek.

Külön rendelkezik az egyezmény az egy évnél rövidebb biztosítási időkről. Ha az egyik szerződő állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el az 1 évet – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való jogosultság – akkor ez esetben az érintett állam illetékes intézménye az egy évnél rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. E biztosítási időszakokat a másik ország az ellátásra való jogosultság és az ellátás összegének megállapításakor úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.

Azaz, ha például Magyarországon a török állampolgár 240 nap biztosítási időt szerzett, akkor ezt az időt a nyugellátásra való jogosultság megállapításakor Magyarországon nem, csak Törökországban veszik figyelembe.

Kérelmek

Az ellátásokra vonatkozó kérelmet, nyilatkozatot vagy jogorvoslati kérelmet be lehet adni akár a magyar, akár a török fél illetékes intézményéhez, hatóságához, amely azt haladéktalanul továbbítja a másik ország illetékes hatóságához vagy intézményéhez, feltüntetve az átvétel napját.

Az egyezmény időbeli hatálya

Az egyezmény rögzíti, hogy nem teremt ellátásokra való jogosultságot a hatálybalépését megelőző időszakra. A jogosultsági idő meghatározásánál ellenben figyelembe kell venni az egyezmény hatálybalépésének időpontja előtt megszerzett biztosítási időket, valamint a korábban bekövetkezett, jogilag jelentős körülményeket is.

A török és a magyar félnek még meg kell erősíteniük az egyezményt, amely a megerősítésről szóló utolsó értesítés átvételének hónapját követő harmadik hónap első napján lép majd hatályba.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei ár, a  MAX csomagban HVG Adó- és Tb-különszámok, kreditpontos online képzés az Adózóna előfizetésekben!
Az online képzésen való részvételi lehetőség a 2018. október 1-jétől november 30-áig megrendelt, és 2018. december 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most EXTRA kreditpontokat szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 8, 10 illetve 1 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Kapcsoltság megállapítása

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

2018 november
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X