hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Határozott idejű munkaszerződés és várandósság – mikor jár csed, gyed?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
1

Határozott idejű szerződést kötni nem minden esetben lehetséges, a törvény ennek maximum hosszáról is rendelkezik. Projektek, helyettesítés esetében azonban gyakran előfordul olyan helyzet, amikor a gyermek születésének időpontjakor már nem él a munkavállaló határozott idejű szerződése, nincs biztosítási jogviszonya. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy ilyen esetekben mikor jár csed, illetve gyed.

Mit ír elő a munka törvénykönyve a határozott idejű munkaviszony létesítéséről?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 192. §

(1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.

Olvassa el az Adózóna „Katás egyéni vállalkozó anya és alkalmazott apa – csed és gyed számítása”, „Elvész a csed, a gyed és a táppénz, ha jogutód nélkül megszűnik a munkáltató?” és „Gyermekvárás: mikortól érdemes igényelni a csedet?” című írását!

(2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.

(3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja.

(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Jellemző, hogy egy kismama helyettesítésére, távollétének idejére vesznek fel valakit határozott időre, vagy akár egy olyan projektre, ahol nagyjából tudják a projekt végét. Ilyenkor szükségesek olyan objektív mutatók, amelyek alátámasztják a határozott idő jogosságát. Állandóan hosszabbítgatni azonban nem lehet, főleg, ha ennek nincs objektív indoka, és az öt évet sem haladhatja meg a határozott időtartamok összes hossza.

Ha határozott időre szóló szerződése van egy munkavállalónak, aki várandós lesz, érdemes előre tervezni, egyeztetni a munkáltatóval. Álláspontom szerint a munkáltató is lehet rugalmas, próbálhat segíteni, partner lenni abban az esetben, ha a munkaszerződése már nem élne a munkavállalónak, mikor a gyermek születik.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, milyen esetben jár a csed és a gyed, illetve mi történik, ha a munkaszerződés a terhesség ideje alatt vagy a szülést követően a határozott időtartam lejárta miatt megszűnik!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

Nem értem, miért a gazdaság szereplőire terheli rá az állam jogszabályokon keresztül a szociális gondoskodás feladatát is, amire az összes politikus hivatkozik a választások előtt. A munkáltató fizesse a szabadságokat, a táppénz 1/3-t, az üzemorvost, a szakszervezeti vezetőket, a sport támogatásokat, a bérletet,az iskolakezdést, építsen munkászszállás, munkahelyi bölcsődét, óvodát és még a szochot és a szakképzést is, valamint őrizze meg az összes munkáltatással kapcsolatos dokumentumot, hogy a külön erre a célra létrehozott hivatalok meg tudják állapítani a szociális ellátásokat, a havi adatszolgáltatások is kötelezőek természetesen. Álláspontom szerint már okafogyottá válik maga az állami bürokrácia, mert sikeresen outsorsingolta a saját tevékenységi körét a gazdasági szereplőkre.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink