hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkavégzés, vállalkozás gyermeknevelési támogatás mellett

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Számos kérdés merül fel a gyakorlatban a főállású anyasággal, vagyis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. (Cst.) törvény 23. szakasza szerinti gyermeknevelési támogatással összefüggésben. Ennek apropóján cikkünkben röviden – különböző szempontok szerint – összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mindenekelőtt néhány szó a jogosultsági feltételekről. A Cst. 23. paragrafusa értelmében  gyetre az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

Hogy a jogszabály alkalmazásában kit lehet szülőnek tekinteni, azt a Cst. 7. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjából tudjuk meg. E szerint a vér szerinti szülő mellett szülőnek minősül

  • az örökbe fogadó szülő;
  • a szülővel együtt élő házastárs;
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és esetében az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

E két utolsó pontnak akkor van jelentősége, ha a három gyermek az élettársak gyermekeiből adódik. Például, ha az édesanyának van két gyermeke, míg az élettársának egy, akkor kérdésként merülhet fel, hogy adott-e a jogosultsági feltételként meghatározott gyermekszám.

Ennek bizonyítására a jogszabály (a fentiek szerint) két lehetőséget biztosít. Az egyik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzést igazoló tanúsítvány. Ezt a nyilvántartást a közjegyzői kamara működteti, és a közjegyzők vezetik, amelybe az érintettek úgy kerülhetnek bele, ha a közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy egymással a Polgári törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. A másik a gyetre vonatkozó igény beadását megelőzően legalább egy évvel közjegyzői okiratba foglalt élettársi viszony tanúsító nyilatkozat.

A jogszabály nem említi külön a bejegyzett élettársat, aminek az az oka, hogy ez – joghatását tekintve – a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában a házassággal esik egy tekintet alá.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben kifejtjük, hogy milyen szabályok betartása lehet keresőtevékenységet folytatni gyet mellett!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés során

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Csoportos személyszállítás - visszaigényelhető áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5 százalékos áfa, ha egyéni vállalkozó az építtető

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink