Érdemes-e újraszámoltatni a nyugdíjat? Lesz csoda vagy nem

Megosztás Tetszik

Reménykedhetünk-e, hogy több lesz a nyugdíjunk? Érdemes-e újraszámoltatni a nyugdíjat, ha rokkantnyugdíjas eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt? Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, amelyre Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk adja meg a választ.

Olvasónk részletesen így mondja el helyzetét: családunk hölgytagja 1949-ben született. A megállapított szolgálati ideje 25 év 123 nap, amelyet követően 67 százalékos rokkantsági ellátást kapott. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően változatlan összeggel, de már öregségi nyugdíjként kapja – az igen alacsony – ellátást. A rokkantsági nyugdíj ideje alatt bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. A NYUFI ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy nem érdemes újraszámoltatnia a nyugdíját, mivel a rokkantsági nyugdíjra is épp azt a százalékos emelést kapta, mintha öregségi nyugdíjra kapta volna. Szerintem azonban nem mindegy, hogy egy százalékos emelés alapja 67 vagy 100 százalék. Kérdésem: az Ön véleménye szerint érdemes-e az öregségi nyugdíj összegét újraszámoltatni, és mi ennek az ügyintézési menete?

Szakértőnk így kezdi válaszát: a saját jogú nyugellátások – öregségi, 2012. január 1-ét megelőzően rokkantsági nyugdíj – folyósítása mellett fennállott keresőtevékenységből származó keresetek után 2006. december 31-ig az érintett munkavállalóknak egyéni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségük nem volt. Ezen dátumot követően 2007. március 31-ig önkéntes alapon, 2007. április 1-től pedig már jogszabály által előírtan, kötelezően kellett a nyugdíjasként elért kereset után is a nyugdíjjárulékot megfizetni.

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. Ezen nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseként került bevezetésre az úgynevezett 0,5 százalékos nyugdíjnövelés, melynek során a nyugellátásban részesülő nyugellátását kérelmére a nyugdíjasként folytatott foglalkoztatása alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelés iránti kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani az érintett személy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél. A növelés iránti igény több évre visszamenőleg is érvényesíthető, azaz amennyiben például a 2008. évi keresetek után az érintett nyugdíjas még nem kérte a növelés megállapítását, azt a 2016. évben is kérelmezheti, és a növelés visszamenőleg kerül majd megállapításra.

Tájékoztatom, hogy a III. csoportú rokkantsági nyugdíj 25 év, vagy annál hosszabb szolgálati idő megszerzése esetén ugyanazon mérték – 71százalék – alapján került kiszámításra, mint az öregségi nyugellátás, ezért a 2012. január 1-jét megelőző szabályozás szerinti rokkantsági nyugellátás a mérték szempontjából nem tekinthető csökkentett ellátásnak az öregségi nyugdíjhoz viszonyítva. A megkeresésében említett 67százalék pusztán a jogosultságot megalapozó munkaképesség-csökkenésre utal.

Felhívom a figyelmét továbbá arra, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani nem lehet, ezért annak esetleges újraszámítására, és újbóli megállapítására nincs lehetőség. Esetükben egyedül a korábbi nyugellátás összegének esetleges felülvizsgálata jöhetne szóba, amennyiben felmerülne, és bizonyítani tudnák, hogy a rokkantsági nyugellátás megállapításakor, tévedésből nem kerültek beszámításra bizonyos biztosítási jogviszonyok, vagy kereseti adatok.

Összegezve tehát, véleményem szerint, nincs lehetőség a korábbi rokkantsági, jelenleg már öregségiként továbbfolyósított, nyugellátás helyett új öregségi nyugellátás megállapítására.