Szigorodnak a közfoglalkoztatási szabályok, a munkaerőpiacra terelnék a hosszú ideje közmunkásokat

Megosztás Tetszik

A közfoglalkoztatás területét érintő fontos változást vezet be november 17-étől a nemrégiben, a Magyar Közlöny 122. számában kihirdetett, a közfoglalkoztatási jogviszony maximális időtartamának meghatározásáról szóló 320/2025. kormányrendelet.

A közfoglalkoztatás a módosult rendelkezések szerint közfeladatra szervezhető, és ehhez igazodóan a közfeladatot ellátó szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók. Közfoglalkoztatott csak a 16. életévét betöltött személy lehet; ugyanez a feltétel vonatkozik az álláskeresőkre is. A közfoglalkoztatásra a munkaviszonytól eltérő speciális szabályok (például a foglalkoztatót terhelő többletkötelezettségek, jogviszony létrehozásának és megszüntetésének sajátosságai, eltérő bér) vonatkoznak, amelyekről a közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvény rendelkezik.

Ugyanakkor háttérjogszabályként a munka törvénykönyve (Mt.) szolgál, azzal, hogy az eltéréseket a közfoglalkoztatási törvény meghatározta. Az egyik ilyen kiemelt eltérés a minimálbér szintjét sem elérő közfoglalkoztatotti bér létrehozása. Jogszabály határozza meg, hogy mely szervezet lehet közfoglalkoztató, ki lehet közfoglalkoztatott, illetve a jogviszonyt milyen tevékenységekre lehet igénybe venni.

A cél kezdetek óta az volt, hogy az álláskeresők ne ragadjanak bent hosszú távon a közfoglalkoztatásban, így ehhez kapcsolódóan a közfoglalkoztatottakat az anyagi motiváció szempontjából is érdekeltté kívánta tenni a kormány, hogy egy idő után igyekezzenek a versenyszférában elhelyezkedni. Ennek megfelelően a jogviszonyt átmenetinek szánták, melynek célja az érintettek rendes foglalkoztatás keretei közé történő visszavezetése.

November 17-én hatályba lépő szigorítások

A közfoglalkoztatási jogviszony maximális időtartamának meghatározásáról szóló, október 20-án kihirdetett 320/2025. kormányrendeletben meghatározottakból úgy tűnik, hogy a kormány vissza kíván kanyarodni a közfoglalkoztatotti jogviszony eredeti céljához. A kormányrendelet 1. paragrafusa rögzíti, hogy a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló, 2011. évi CVI. törvény 2. paragrafusának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alapján azon álláskereső esetében, akinek a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje meghaladja a 10 évet, az állami foglalkoztatási szerv – a 2. paragrafusban meghatározottak szerint – vizsgálja az álláskereső elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztathatóságát, majd mérlegelés alapján határozza meg a további közfoglalkoztatási programba történő bevonhatóságát, amely program maximális időtartama a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. kormányrendeletben meghatározott időtartam.

A 10 éves időtartam elteltét követően az állami foglalkoztatási szerv az álláskereső továbbfoglalkoztathatóságának elősegítése céljából – a rendelkezésére álló dokumentumok alapján – mérlegeli

• az álláskereső végzettségét, készségeit, képességeit, szociális helyzetét, munkaerőpiaci helyzetét;
• a térség munkaerőpiaci helyzetét, az álláskeresők részére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2) bekezdése szerinti felajánlható megfelelő munkahelyek számát, amelybe a közfoglalkoztatás nem tartozik bele;
• a munkavállalást akadályozó tényezőket, valamint
• a rendelkezésre álló foglalkoztatást segítő támogatások és szolgáltatások lehetőségét.

A gordiuszi csomó átvágása nehéz lesz

Teljesen jogos elvárás és cél, hogy a munkavállalók ne szoruljanak véglegesen a munkavállalói garanciákat is kevéssé magában foglaló közfoglalkoztatotti jogviszonyba. Ezzel együtt viszont kétséges, hogy azon személyek, akik számára 10 év alatt sem volt biztosítható a munkaerőpiacra történő átmenet, miért lennének alkalmasak a 10. évtől a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra. Ezen alkalmasságot ráadásul a közfoglalkoztatás első 10 évében is vizsgálják, annak érdekében, hogy ténylegesen azok számára legyen adott ez a foglalkoztatási mód, akik számára nincs más lehetőség.