Emelkedő esetszámra hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem a galandféreg-fertőzéssel kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő egy állatról emberre terjedő, galandféreg okozta betegség, az echinococcosis – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A fertőzést aranysakálok, rókák, illetve kutyák terjesztik, és komoly betegség kockázatát hordozza.

A közleményben idézik Kardics Kingát, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika infektológiai osztályának szakorvosát, aki elmondta, a velünk élő, gondozott, az élősködők ellen rendszeres védelemben részesített kutyák, macskák alapvetően ritkán terjesztői emberekre veszélyes fertőző betegségnek.

Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.

Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint az emberekre. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak – ismertette a szakember.

Ha a peték a földet szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetik az embert például úgy, hogy megnyalják a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.

Kardics Kinga felhívta a figyelmet arra, hogy az echinococcosis komoly betegség: a fertőzés nyomán ciszták képződhetnek a májban, a lépben, a tüdőben, de akár az agyban vagy a csontokban is. Emberben, állatban egyaránt.

A fertőzés ember esetében azonban hosszú évekig lappanghat, mert a ciszták ritkán nőnek meg akkorára, hogy tüneteket okozzanak. A fertőzést ezért rendszerint véletlenül fedezik csak fel, például egy teljesen más okból végzett képalkotó vizsgálat során. Ha kialakulnak tünetek, azok súlyossága a ciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. Így, ha a májban vannak, akkor például hasi fájdalmat, sárgaságot okozhatnak, ha a tüdőben, akkor többek között köhögést, véres köpetet.

Kiemelte: nemcsak annak kell orvoshoz fordulnia, aki tüneteket észlel magán, hanem annak is, akinek háziállata igazoltan echinococcosisban pusztult el.

Az echinococcosisos cisztákat, amennyiben lehetséges, műtéti úton távolítják el, illetve a beteg gyógyszeres kezelést kap. Ugyanakkor nagyon fontos a megelőzés, vagyis a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése és az állattartói higiéné - mutatott rá a szakorvos.

Kardics Kinga hozzáfűzte: miután a galandféreg petéi az állati ürülékkel az alacsonyan termő gyümölcsökre, zöldségekre is rákerülhetnek, ezeket fogyasztás előtt mindig alaposan meg kell mosni.

Az infektológus arra is kitért, hogy a zoonózisok száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 200, állatról emberre (illetve emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de a kutyák és macskák önmagukban nem hordoznak zoonóziskockázatot.

Kutyák, macskák által okozott fertőzéses megbetegedést alig néhányat diagnosztizálnak havonta a klinika infektológiai szakrendelésén – tette hozzá a szakorvos.

Ezek között leginkább bélférgesség fordul elő, de ez a nem megfelelően kezelt húsra vagy a rossz higiéniai körülményekre éppúgy visszavezethető, mint a nem féregtelenített kisállatokra.

Fertőzött macskák ürülékével terjedő toxoplazmózissal is ritkán találkoznak a klinikán. Ennél gyakrabban, de még mindig elvétve fordul elő egy másik, ugyancsak cicák okozta fertőzés, a bartonellózis. A macskakarmolási betegségként is ismert zoonózis a nevével ellentétben harapással is terjedhet. A tünetek közé tartoznak a sérülés helyén gyulladásra utaló bőrtünetek, és akár hetekkel a karmolás, harapás után láz, fejfájás is kialakulhat, vagy a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak.

A szakember szerint ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert bár a betegség ugyan az esetek többségében magától is gyógyulhat, de tartósan fennálló tünetek esetén antibakteriális kezelésre, ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.