hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ebben is a magyarokat utánozzák a lengyelek

  • adozona.hu

Alkotmányellenesnek minősítette a lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése mai határozatában az igazságügyi reform keretében elfogadott – egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő – jogszabályokat.

A közgyűlésen jelenlévők által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket – köztük a legfelsőbb bíróságról szólót – alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítették.

Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves.

A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.

Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg.

Jelenlegi változatban a törvény április elején lépne hatályba, azután dől el a nyugdíjkort elért bírák további szolgálatának kérdése. Mai határozatukban a legfelsőbb bíróság tagjai az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.

Az Európai Bizottság december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, egyebek között a bírósági reform miatt.

A magyar kormány 2012-ben erőltette át az Országgyűlésen a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítását elrendelő törvényjavaslatot. Először az Európai Bíróság minősítette az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek a törvénymódosítást, nem sokkel később pedig a magyar Alkotmánybíróság is megsemmisítette a vonatkozó jogszabályt. Majd 2013 márciusában új rendelkezéseket fogadott el a parlament, amely szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, amely tehát 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Ösztöndíj

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Gyod melletti munkavégzés

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Csed jogosultság gyes melletti munavégzés esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs