Bérszámfejtés a gyakorlatban – NEXON OBB-versenyfeladat megoldásokkal

Megosztás Tetszik

A NEXON által meghirdetett, 14. Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulójának 4. részében idén is klasszikus bérszámfejtési feladat szerepelt, melyet az alábbiakban közlünk a helyes megoldásokkal.

Feladat

Kiss Norbert egy egyetem nappali tagozatos hallgatójaként hétvégente különböző vendéglátóhelyeken vállal munkát. Kiss Norbert az „A” munkáltatónál egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka keretében pohárszedőként, a „B” munkáltatónál pedig heti 10 órás, részmunkaidős munkaviszonyban, pultos munkakörben (FEOR: 5133) dolgozik 2025. január 1-je óta.

Az alábbi kiegészítő információk alapján végezze el a munkavállaló 2025. március havi bérszámfejtéseit, és válaszoljon a kérdésekre!

Az „A” munkáltatónál fennálló egyszerűsített foglalkoztatás kiegészítő információi:

1. A munkavállaló alkalmi munkára járó alapbére 2000 Ft/óra.

2. A munkavállaló az „A” munkáltatónál 2025. március hónapban beosztás szerint egyetlen éjszaka, 2025. március 8. 21:00 órától 2025. március 9. 03:00 óráig végzett alkalmi munkát.

3. A munkavállaló részére a nettó bér kifizetése átutalással történik.

A „B” munkáltatónál fennálló munkaviszony kiegészítő információi:

4. A munkavállaló „B” munkáltatóval fennálló munkaszerződése határozatlan idejű, alapbére bruttó 2100 Ft/óra. A munkavállaló részére a nettó bér kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napján, átutalással történik.

5. „B” munkáltató a munkavállalót négyhavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatja. Az aktuális munkaidőkeret kezdő időpontja: 2025. január 1., befejező időpontja: 2025. április 30. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartama 166 óra.

6. A felek eltérő megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér a tárgyhónapban általa ténylegesen teljesített munkaórák száma alapján kerül számfejtésre és kifizetésre.

7. A munkavállalónak munkaidő a hét bármely napjára (munkaszüneti napra is) beosztható.

8. „B” munkáltatónál a munkanap megszakítás nélküli huszonnégy óra, amely reggel 05:00 órától másnap reggel 05:00 óráig tart. Ehhez igazodva a hét megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, amely hétfő reggel 05:00 órától következő hétfő 05:00 óráig tart.

9. A munkavállaló 2025. március havi munkaidő-beosztása a következő:

A munkaközi szünet hossza húsz perc, amely nem része a munkaidőnek. 2025. március hónap valamennyi vasárnapi és hétfői napja heti pihenőnap, a további napok pedig szabadnapok („0” órás munkanapok).

10. A munkavállaló a 2024/2025-ös tanév tavaszi félévének nappali rendszerű oktatás keretében, az Nftv. szerinti aktív hallgatói jogviszonyáról szóló igazolását átadta a „B” munkáltató részére.

11. A „B” munkáltató a munkavállalóra 2025. február 10-én megkapta a munkaerőpiacra lépők kedvezményének igazolását, amely szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2024. február 26. A „B” munkáltató a munkavállaló után érvényesíti a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt.

További kiegészítő információk:

12. A munkavállaló 2003. októberber 20-án született.

13. A munkavállalót az „A” és a „B” munkáltatónál bérpótlék az Mt. általános szabályai szerint illeti meg, a felek az Mt. általános szabályaitól eltérő megállapodást – a 6. pontban ismertetett megállapodáson kívül – nem kötöttek.

14. A munkavállalót az „A” és a „B” munkáltatónál pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.

15. Az „A” és a „B” munkáltató nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

16. Az „A” és a „B” munkáltató nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.

* Versenyzői észrevétel:

Az Efo tv. 1. § (4) bekezdésének idén nyáron hatályba lépő módosítását is figyelembe kell venni a kérdés megválaszolásakor, hiszen az így szól: "2025-ben", nem pedig úgy, hogy "az április 20-án hatályos jogszabályok szerint". A módosítás júliustól több alkalmi munkaszerződés esetén 120 napos összkorlátot ad meg. (A kérdésből nem olvasható ki, hogy egyetlen munkaviszony hosszára kérdezne rá, kifejezetten a teljes év volt a kérdés.)

Válasz:

Az Efo tv. 1. § (4) bekezdésének 2025. július 1-jétől hatályba lépő módosítása nem befolyásolja a válasz helyességét. A törvénymódosítás ugyanis nem érinti az Efo tv. 2. § 3. c) pontját, amely szerint az alkalmi munka továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Így 2025-ben az „A” munkáltató a munkavállalóval legfeljebb 90 naptári napra létesíthet alkalmi munkára szóló határozott idejű munkaviszonyt.

** Versenyzői észrevétel:

Eltérő megállapodás köthető a munkavállalóval, mely szerint a számfejtés a ténylegesen ledolgozott órák alapján történik. Ez alapján a munkabér valóban lehet kevesebb, mint az adott hónap általános munkarendje alapján számított órák és az órabér szorzata, ha nem dolgozott ennyi órát a munkavállaló, azonban a törvény kizárólag az elszámolt órák számában enged eltérést, a minimálbér – jelen esetben garantált bérminimum – (részmunkaidő esetén az arányosan számított minimálbér) alkalmazása alól azonban nem.

Mt. 156. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és

b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.

(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.

394/2024 (XII. 12.) Korm. rendelet

2. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2005 forint.

(5) Részmunkaidő esetén

a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,

b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével

kell figyelembe venni.

Ahogy az látható, a fent hivatkozott jogszabályokból, a minimálbér alkalmazása alól eltérést nem enged a jogszabály, azt mindenképpen meg kell fizetnie a munkáltatónak. Ha ezt nem teszi meg (mert kevesebb munkaórára osztotta be, mint amennyivel elérné a legalább a minimálbér összegét), akkor egyrészt a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségének sem tesz eleget, másrészt pedig joggal való visszaélést is elkövet, hiszen az adott hónapban a jogszabályban meghatározott minimum bérfizetési kötelezettségének sem tett eleget.

Így tehát a napi munkaideje alapján járó garantált bérminimumot meg kellett volna kapnia.

Válasz:

A feladatban szereplő munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással kerül foglalkoztatásra. Az aktuális munkaidőkeret kezdő időpontja: 2025. január 1., befejező időpontja: 2025. április 30.

Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, amely szerint a munkaidőkeret tartama alatt a 156. § (1) bek. b) pontjától való eltérő megállapodás esetén a munkavállalónak havonta legalább a minimálbért/garantált bérminimumot (vagy annak arányos részét) elérő garantált bér jár.

Az Mt. 45. § (1) bek. alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében. A 136. § (1) bek. szerint alapbérként legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni (minimálbér vagy garantált bérminimum). A feladatban szereplő munkavállaló alapbére bruttó 2100 Ft/óra, amely meghaladja a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott összeget.

Az Mt. 156. § (1) bek. b) pontja és (2) bek. alapján a felek eltérő megállapodása és órabéres díjazás esetén a munkaidőkeret időtartama alatt (nem pedig annak lejártakor) a munkavállalót megillető munkabér a tárgyhónapban általa ténylegesen teljesített munkaórák száma alapján kerülhet elszámolásra és kifizetésre. Ez nem jelent eltérést a minimálbér alkalmazása alól, hiszen az az alap órabér legalacsonyabb összegét rögzíti. A munkaidőkeret lejártakor pedig a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

Ha tehát a munkavállaló a munkaidőkeret teljes tartama alatt kevesebb munkaórára kerülne beosztásra, mint általános munkarend esetén, részére a munkaidőkeret lejártakor akkor is az általános munkarend óraszámának alapulvételével történik meg az elszámolás.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.