hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ami szolgálati időnek, illetve jogosultsági időnek számít, és ami nem

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran érkezik olyan kérdés (nyilván, mert nem kevesen kerülnek ilyen élethelyzetbe), hogy miként hidalható át a 40 év jogosultsági időhöz szükséges néhány hónap vagy esetleges ennél valamivel hosszabb idő, különös tekintettel arra az esetre, ha az érintett a jogviszonya megszűnésekor több havi végkielégítést vagy jubileumi jutalmat is kap.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 37. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a Tbj.-ben (1997. évi LXXX. törvény) biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve az egyéni és társas vállalkozók esetében megfizették.

Más megközelítésben: szolgálati időnek csak a biztosítás tartama vehető figyelembe. A biztosítási jogviszony tartama pedig a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján véget ér. Azt sem ellátás, sem pedig a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő juttatás (végkielégítés, jubileumi jutalom, versenytilalmi szerződés alapján kifizetett díjazás stb.) nem hosszabbítja meg.

Például, ha egy hölgy munkavállalónak 5 hónap hiányzik a 40 év jogosultsági idejéből a jogviszonya megszűnésekor, hiába részesül a munkáltatójától 6 havi végkielégítésben, az összeg után megfizetett nyugdíjjárulék révén egy nappal sem kerül közelebb a nyugdíjjogosultsághoz. (Persze a juttatásból származó járulékalap „nem vész el”, hiszen e több havi bérnek megfelelő összeg javítja az érintett nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.)

A társadalombiztosítási szabályokról további információkat olvashat a HVG nemrégiben megjelent Tb-különszámában.

Folytatva a példánkat: ha az említett munkavállaló álláskeresési segélyt vagy ápolási díjat vagy éppen nagyszülői gyest vesz igénybe, az önmagában vezet eredményre, hiszen ezen – egyébként szolgálati időnek minősülő és egészségügyi szolgáltatásra is jogot adó ellátások folyósításának a tartama – a kedvezményes nyugellátás szempontjából nem tekinthetőek jogosultsági időnek. Tehát ezen ellátások csak akkor jelentenek megoldást, ha az érintett a jogviszony megszűnése és a korhatár betöltése között időszakot hivatott kitölteni.  

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan szerezhető szolgálati idő, illetve jogosultsági idő!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Környezetvédelmi termékdíj

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Belföldi fuvar euróban történő elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close