hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ami szolgálati időnek, illetve jogosultsági időnek számít, és ami nem

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran érkezik olyan kérdés (nyilván, mert nem kevesen kerülnek ilyen élethelyzetbe), hogy miként hidalható át a 40 év jogosultsági időhöz szükséges néhány hónap vagy esetleges ennél valamivel hosszabb idő, különös tekintettel arra az esetre, ha az érintett a jogviszonya megszűnésekor több havi végkielégítést vagy jubileumi jutalmat is kap.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 37. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a Tbj.-ben (1997. évi LXXX. törvény) biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve az egyéni és társas vállalkozók esetében megfizették.

Más megközelítésben: szolgálati időnek csak a biztosítás tartama vehető figyelembe. A biztosítási jogviszony tartama pedig a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján véget ér. Azt sem ellátás, sem pedig a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő juttatás (végkielégítés, jubileumi jutalom, versenytilalmi szerződés alapján kifizetett díjazás stb.) nem hosszabbítja meg.

Például, ha egy hölgy munkavállalónak 5 hónap hiányzik a 40 év jogosultsági idejéből a jogviszonya megszűnésekor, hiába részesül a munkáltatójától 6 havi végkielégítésben, az összeg után megfizetett nyugdíjjárulék révén egy nappal sem kerül közelebb a nyugdíjjogosultsághoz. (Persze a juttatásból származó járulékalap „nem vész el”, hiszen e több havi bérnek megfelelő összeg javítja az érintett nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.)

A társadalombiztosítási szabályokról további információkat olvashat a HVG nemrégiben megjelent Tb-különszámában.

Folytatva a példánkat: ha az említett munkavállaló álláskeresési segélyt vagy ápolási díjat vagy éppen nagyszülői gyest vesz igénybe, az önmagában vezet eredményre, hiszen ezen – egyébként szolgálati időnek minősülő és egészségügyi szolgáltatásra is jogot adó ellátások folyósításának a tartama – a kedvezményes nyugellátás szempontjából nem tekinthetőek jogosultsági időnek. Tehát ezen ellátások csak akkor jelentenek megoldást, ha az érintett a jogviszony megszűnése és a korhatár betöltése között időszakot hivatott kitölteni.  

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan szerezhető szolgálati idő, illetve jogosultsági idő!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Műszaki ellenőrzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5%-os áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet: olasz, magyar, svájc adóalanyok között

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close