hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A társas vállalkozó és a járulék fogalmáról, avagy miért fontosak az értelmező rendelkezések

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során meghatározó jelentősége van az értelmező rendelkezéseknek, amelyek nem pontos figyelembevétele, vagy éppen ellentmondásossága számos olvasói kérdést szül. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 21.1. alpontja határozza meg – immár több mint 20 esztendeje azonos tartalommal – hogy a gazdasági társaság tagját mikor kell társas vállalkozónak tekinteni. Az említett jogszabályi hely szerint társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Már kapható a HVG 2021-es Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
A kiadvány felöleli a járulék-, a szocho- és a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség fontos részleteit, továbbá az ellátási jogosultságokat, így a nyugdíjakra, a nyugdíjszerű ellátásokra, az egészségbiztosítási ellátásokra, valamit családtámogatásra, továbbá az uniós társadalombiztosítási előírásokra vonatkozó fontos szabályokat.
Részletek >>

E szabályt idézte egy Olvasónk, az ügyvezetést megbízási jogviszony alapján ellátó kft. tag jogviszonyára adott válaszunkat kifogásolva, nem egyetértve annak társas vállalkozói jogviszonyával. A félreértelmezés az ugyanezen szakasz 21.5. pontjának figyelmen kívül hagyásának a következménye, amely – felülírva az előzőekben idézett 21.5. pont, illetve a Ptk. (a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) vonatkozó [3:112. § (1) bekezdése] előírását – rögzíti, hogy az előzőekben említett társaságok olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha már személyes közreműködése alapján társas vállalkozó.

Tehát, amennyiben a tag személyes közreműködési kötelezettsége alapján „eleve” társas vállalkozónak minősül, csak akkor nincs akadálya annak, hogy az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát társadalombiztosítási szempontból is a megbízásra vonatkozó szabályok szerint bíráljuk el.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, ha kisadózó társas vállalkozásról van szó, akkor a jogviszony megválasztásának lehetősége van, mely esetben minősül a kisadózó társas vállalkozónak, illetve melyek a Tbj. által meghatározott járulékok!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink