hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulása: mire elég a szakmai gyakorlat?

  • adozona.hu

Az elmúlt időszakban megjelent Gyermekneveléssel töltött évek: mi számít a nyugdíjnál? című írás kapcsán érkezett levelek többsége a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási feltételrendszerében alkalmazott úgynevezett jogosultsági idő számítására vonatkoztak – ezek körében felmerült a szakmunkástanuló nyári munkavégzése/gyakorlata időtartamának figyelembevételi lehetősége is. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat és magyarázatokat gyűjtöttük most össze.

Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Fő szabályként: jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Több olvasói levél is kifogásolta, vitatta, hogy a szabályozás egyes, az általános rendelkezések alapján szolgálati időként elismerhető időtartamokat – mint pl. a tanulmányi idő, a munkanélküli ellátás folyósításának, a megállapodás alapján történt nyugdíjjárulék fizetésének időszaka – jogszerző időként  nem vette figyelembe. A legtöbben a tanulmányi időszakok, a szakmunkástanulói jogviszony – de a nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányi időnek is – figyelmen kívül hagyását kifogásolták.

A szakmunkástanuló jogviszony – 1995. március 31-éig – önmagában megalapozta a biztosítási kötelezettséget, ezért a szakmunkástanulók 1995. március 31-éig a szakmunkástanulói jogviszonyukra tekintettel biztosítottnak minősültek, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat, vagy szakmunkásbért. A társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség „alapja” az ösztöndíj és a szakmunkásbér volt, ami az ösztöndíj esetében a munkáltató által fizetendő, a nyugdíjjárulékot is magába foglaló fix összegű járulék volt. A szakmunkástanuló bejelentésének kötelezettsége a szakmunkásképző intézetet vagy a szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezetet terhelte. A járulékfizetési kötelezettség ellenében a szakmunkástanuló a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerzett, de keresőtevékenységet nem folytatott. Az ösztöndíj – ahogy azt elnevezése is jelzi -, de a szakmunkásbér is lényegében arra „ösztönözte” a tanulót, hogy tanulmányi kötelezettségének minél eredményesebben tegyen eleget, nem pedig kereső tevékenységért járó díjazás volt.

A szakmai gyakorlat a képzés része volt, amit tulajdonképpen szintén nem lehet egyértelműen kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak tekinteni, de tény, hogy szakmai gyakorlaton – többnyire szerződött gazdálkodó szervezeteknél – az a szakmunkástanuló vehetett részt, aki az adott tanévet eredményesen zárta, vagyis az elméleti képzést eredményesen elsajátította. Több esetben előfordult, hogy a szakmunkástanuló a szakmai gyakorlatot követően is végzett nyári „diákmunkát”, ami történhetett annál a gazdálkodó szervezetnél, ahol a szakmai gyakorlat folyt, de más munkáltatónál is. A nyári szünidei foglalkoztatásra határozott időre (meghatározott munkára) szóló egyéni munkaszerződés alapján munkaviszony keretében kerülhetett sor. (A munkaviszony alapján a tanulókra a biztosítás a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint terjedt ki.)

Bérkalkulátor
Számoljon az Adózóna nettó jövedelem kalkulátorával (2010-2013), a bérkalkulátorért kattintson ide!

A vonatkozó rendelkezések szerint a szakmunkásképző iskola tanulójaként a tanulójogviszony a beiratkozás napjától legfeljebb az első vizsgaidőszak utolsó napjáig áll fenn. A vizsgaidőszak utolsó napja az utolsó tanítási napot követő első munkanaptól számított második hónap utolsó napja, azaz általában július 31-e volt. Szolgálati időként a szakmunkásképző iskola tanulójaként eltöltött időt kell számításba venni. A tanulói jogviszony a beiratkozás napjától az első vizsgaidőszak utolsó napjáig állott fenn. A vizsgaidőszak utolsó napja az utolsó tanítási napot követő első munkanaptól számított második hónap utolsó napja, azaz július 31-e. Ha a tanulót a szakmunkásvizsga letétele előtt törölték a tanulói névsorból, szolgálati időt a tanulóviszony megszűnése napjáig kell figyelembe venni.

A fentiekre figyelemmel a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál jogosultsági időként kizárólag a kvázi munkaviszonynak tekinthető szakmai gyakorlat és a diákmunka – ami már egyértelműen szabályos munkaszerződésen alapul – folytatásának időtartama vehető figyelembe.

Molnár László

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink