Nyugdíjszámításnál mennyit ér a minimálbér?

Megosztás Tetszik

A saját jogú nyugdíj nagysága alapvetően a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől és a szolgálati időtől függ. De mi a szerepe a minimálbérnek a nyugdíjszámításnál?

A kereset átlagát az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért keresetekből kell számítani. A nyugdíj összegét elsődlegesen a tényleges keresetek, jövedelmek alapján kell megállapítani. Az átlagszámítási időszak érvényességének vizsgálata szükséges, amelyet a jogszabály a következők szerint határoz meg.Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig (a továbbiakban átlagszámítási időszak) elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.

Példa:

A 2011. szeptember 1-jétől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől  2011. augusztus 31-éig.terjedő időszak 8644 napja alapján történik, ha e tartam alatt legalább 4322 napra van keresete, jövedelme.

Példa:

A  2011. szeptember 1-jétől nyugdíjat igénylő biztosított 18 év szolgálati idővel rendelkezik, ami napokba átszámolva 6570 nap, tehát rövidebb, mint az 1988. január 1-jétől 2011. augusztus 31-ig terjedő időszak 8644 napja. Ezáltal ebben az esetben a 6570 nap fele részére, azaz 3285 napra kell a nyugdíjat igénylőnek keresettel, jövedelemmel rendelkeznie.

Amennyiben a nyugdíjat igénylőnek a fent jelzett időszakok fele részére nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni – természetesen valorizált értékben.

Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt.

Példa:

A 2011. szeptember 1-jétől nyugdíjat igénylő az 1988. január 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő időszak (8644 nap) legalább fele részére (4322  nap) nem, csak 4200 napra rendelkezik keresettel, jövedelemmel, és az 1988. január 1-jét megelőző időszakra nincs figyelembe vehető keresete, ezért a tényleges jövedelmét 122 napra kell a minimálbérrel pótolni.

Tételezzük fel, hogy a példabeli esetben a 122 napos „pótlási kötelezettség” a 2009., 2006., 2005. és az 1999. évekre esik. A gyakorlati eljárásban ez a következőket jelenti:

• 2009. évben 335 napra volt kereset, ezért a minimálbérből 30 napra kell bért pótolni. 2009-ben a minimálbér 71.500 Ft volt. Ezt az összeget kell a „járuléktalanítást” követően (71.500 – 71.500x0,17= 59.345,-Ft) kell hozzáadni a 2009. évben elért és figyelembe vehető tényleges keresethez, amely képezi a 365 napra vonatkozó jövedelmet.
• 2006. évben 327 napra volt kereset, így a pótlás 38 nap vonatkozásában szükséges, amely az előzőeknek megfelelően 62.500 forint 2006. évi minimálbér : 30 = 2.083,33 Ft/nap x 38 nap pótlás = 79.167 Ft – 79.167x0,142 = 67925 forint.
• 1999. évben nem volt kereset, ezért minimálbérből még 54 napra kell bért pótolni (ezáltal lesz meg a hiányzó 122 nap) az alábbiaknak megfelelően. 1999. évben a 22.500 Ft minimálbér harmincad része (22.500 : 30)= 750 forint, a pótolni kívánt kereset 54 napra (54 x 750) 40.500 forint, amelynek a 12,5 százalékos járuléktalanítását követően kapjuk meg azt az összeget (35.439 Ft), amellyel „érvényessé” válik az átlagszámítási időszak.

Az átlagkereset kiszámításához szükséges keresettel lefedett napok számának meghatározásánál az előbb ismertetett átlagszámítási időszakok alatti heti pihenőnapokat, munkaszüneti napokat és szabadnapokat is figyelembe kell venni.

Molnár László