Táppénz-kalkulátor - használati útmutató

Megosztás Tetszik

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.

Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.

Továbbá táppénz vehető igénybe a különböző korú gyermekek szoptatása illetve ápolása címén.
A táppénz általában minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Az egészségbiztosítási járulékot kötelező fizetni, de az ellátás mértéke csökkent, illetve korlátozott mértékűvé vált. Jelenleg a táppénz legnagyobb összege 156 ezer forint havonta, mely 260 ezer forint összegű havi fizetésnek felel meg. Akinek a fizetése meghaladja ezt az összeget, az a 260 ezer Ft feletti rész után csak járulékot fizet, de juttatást nem kap.

A táppénzt utólag kell fizetni. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a bérfizetési napon köteles folyósítani a táppénzt, más esetben az illetékes egészségbiztosítási pénztár fizet.

A táppénz számítása bonyolult, a kalkulátor a számítás leegyszerűsített változatát tartalmazza. A legfontosabb kérdés a biztosítási jogviszony megadása, majd a kereseti adatok kitöltése.

 A táppénz számításának a változatai:

a. Folyamatos munkaviszony esetében a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
 
b. Ha a biztosított a megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

c. Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

A táppénz összege:

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.

A táppénzre vonatkozó lényeges változások a közelmúltból:

1998. január 1.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.

2009. augusztus 1.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

2011. július 1-től
A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.