hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szigorodó kényszertörlések

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

A nyári törvénycsomag T/16205. számú törvényjavaslata rendkívüli módon átalakítja a kényszertörlési eljárásokat.

Ezen eljárások száma kiugróan magas, aminek egyik oka, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég megszüntetésének egyik formáját. A kényszertörlési eljárást mintegy kihasználva, mentesülni akarnak a végelszámolás feladatai alól.

A törvényjavaslat indokolásából is kitűnik, hogy az állam elejét akarja venni, hogy a cégbíróság a cég közreműködése nélkül, "kényelmi szolgáltatásként" eltüntesse a nem használt cégeket a cégnyilvántartásból. Ezért jókora szigorítást vezetnek be: 400 ezer forint feletti hitelezői igények esetén a vállalkozás azonnal felszámolóhoz kerül.

A kényszertörlési eljárások eredeti célja az lett volna, hogy a felduzzasztott cégnyilvántartásból gyorsan kivezesse azokat a cégeket, melyek tényleges gazdasági tevékenységet már nem végeznek, hiszen ezeknek a fantom-, illetve alvó cégeknek a megszüntetése a kényszertörlési eljárás bevezetése előtt hatályban volt felszámolás útján indokolatlanul magas állami kiadásokat eredményezett.

Milyen változások lesznek?

A kényszertörlési eljárásban – ahogy eddig is – még helyreállítható lesz a törvényes működés. Ebben az esetben a cégnek igazolnia kell, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, hogy megfizeti a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.

400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) átfordul felszámolássá. Akkor is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona a 400 ezer forintot eléri.

Eddig a cégeket eljárási költség nem terhelte, ugyanakkor a cégbíróság végezte el a cég törléséhez szükséges feladatokat. A javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen. Ha a cég képes a törvényes működés helyreállítására, akkor kevesebb illetéket kell fizetnie.

A hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló részére vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.

A cég folytathatja a szokásos napi tevékenységét, ha úgy nyilatkozik, hogy helyreállítja a működését. Erre nincs lehetőség, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan szigorodik a tagok és az ügyvezetők eltiltása, valamint, hogy milyen különleges eljárás várható bt. vagy kkt. tagja halálának esetén!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Illetékmentesség apport esetén

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Termékek bevitele külső adatbázisba

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink