Szigorodó kényszertörlések

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

A nyári törvénycsomag T/16205. számú törvényjavaslata rendkívüli módon átalakítja a kényszertörlési eljárásokat.

Ezen eljárások száma kiugróan magas, aminek egyik oka, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég megszüntetésének egyik formáját. A kényszertörlési eljárást mintegy kihasználva, mentesülni akarnak a végelszámolás feladatai alól.

A törvényjavaslat indokolásából is kitűnik, hogy az állam elejét akarja venni, hogy a cégbíróság a cég közreműködése nélkül, "kényelmi szolgáltatásként" eltüntesse a nem használt cégeket a cégnyilvántartásból. Ezért jókora szigorítást vezetnek be: 400 ezer forint feletti hitelezői igények esetén a vállalkozás azonnal felszámolóhoz kerül.

A kényszertörlési eljárások eredeti célja az lett volna, hogy a felduzzasztott cégnyilvántartásból gyorsan kivezesse azokat a cégeket, melyek tényleges gazdasági tevékenységet már nem végeznek, hiszen ezeknek a fantom-, illetve alvó cégeknek a megszüntetése a kényszertörlési eljárás bevezetése előtt hatályban volt felszámolás útján indokolatlanul magas állami kiadásokat eredményezett.

Milyen változások lesznek?

A kényszertörlési eljárásban – ahogy eddig is – még helyreállítható lesz a törvényes működés. Ebben az esetben a cégnek igazolnia kell, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, továbbá, hogy megfizeti a hitelezői tartozásokat és a kényszertörlés illetékét.

400 ezer forint összértékű követelés bejelentése esetén a kényszertörlés (törvényességi felügyeleti eljárás) átfordul felszámolássá. Akkor is felszámolási eljárás alá kerül a cég, ha a vagyona a 400 ezer forintot eléri.

Eddig a cégeket eljárási költség nem terhelte, ugyanakkor a cégbíróság végezte el a cég törléséhez szükséges feladatokat. A javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi a tagokat és az ügyvezetőt egyetemlegesen. Ha a cég képes a törvényes működés helyreállítására, akkor kevesebb illetéket kell fizetnie.

A hitelezőknek a bejelentett követelés 0,5 százalékának megfelelő mértékű, legfeljebb azonban 40 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetniük a felszámoló részére vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás jogcímén.

A cég folytathatja a szokásos napi tevékenységét, ha úgy nyilatkozik, hogy helyreállítja a működését. Erre nincs lehetőség, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan szigorodik a tagok és az ügyvezetők eltiltása, valamint, hogy milyen különleges eljárás várható bt. vagy kkt. tagja halálának esetén!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakképzési hozzájárulás 2020-ban

Pölöskei Pálné

adószakértő

Pénzbeli jutalom, díjazás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Új munkaviszony – belépő iratai

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 június
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close