hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Régi és új Ptk.: mikor, melyiket kell alkalmazni?

  • adozona.hu

Március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, de a korábbi rendelkezéseket is még évekig, sőt, akár évtizedekig alkalmazni kell. Külön törvény rendelkezik arról, hogy az új magánjogi kódex előírásaira mikor kell átérni. Sok esetben különös körültekintést fog igényelni, hogy a felek megállapítsák, jogviszonyukra melyik szabályt kell alkalmazni. A Deloitte Legal hírlevele az alábbiakban a várhatóan leggyakrabban előforduló kérdéseket emeli ki.

Az új Ptk. rendelkezéseit alapvetően a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például szerződésekre – kell alkalmazni, tehát a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó – mondta Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje. Egyes esetekben azonban ésszerűtlen lenne, ha továbbra is a régi Ptk.-t kellene alkalmazni. Erre tekintettel az általános szabály alól jelentős számú kivételt ír elő az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő törvény.

Szerződések

A már létező szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha azok alapján az új Ptk. hatálybalépését követően tesznek a felek jognyilatkozatot, illetve keletkeznek újabb kötelmek. Ennek megfelelően egy 2014. március 14-én megkötött szerződést a felek a régi Ptk. szabályai alapján módosíthatnak a jövőben is, de ugyanígy a régi Ptk. lesz irányadó arra az esetre, ha már korábban előszerződést kötöttek a felek, a tényleges szerződést pedig csak 2014. március 15-e után véglegesítik. Dr. Szarvas Júlia elmondta: A szerződő felek megállapodhatnak ugyanakkor abban, hogy a korábbi szerződésüket az új Ptk. alá helyezik, ezt azonban csak a szerződés egészére lehet megtenni. Nem fordulhat elő tehát olyan helyzet, amikor a szerződés egyes részeire a régi, más részeire pedig az új kódex irányadó. Egyes esetekben az új Ptk. megengedőbb a korábbi szabályokhoz képest, így például a súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegésért való felelősséget most már korlátozhatják vagy kizárhatják a felek. Érdemes tehát  a vállalkozásoknak áttekinteniük az egyes szerződéseiket, hogy melyeknél járhat előnnyel az új Ptk.-ra való áttérés.

Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség

Az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15-ét követően tanúsított jogsértő magatartásokra kell alkalmazni. Itt egyértelmű a szabály, hiszen nincs a felek között sem szerződés, sem más olyan jogviszony, amely a régi Polgári Törvénykönyvhöz kötné őket.

Előfordulhat azonban, hogy a jogsértő magatartást „folyamatosan tanúsítják”, például egy környezetszennyező tevékenységet 2014. március 15-ét megelőzően kezdenek meg és ezt követően is folytatnak. Ez esetben a régi jogszabályokat kell alkalmazni a kárfelelősség megállapítása során, valamint a megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre – emelte ki Dr. Szarvas Júlia.

Dologi jog

Az új Ptk. dologi jogi (így különösen tulajdonjogi) rendelkezéseit alapvetően a 2014. március 15-én már fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatosan is alkalmazni kell, ha ezen dátumot követően keletkezett valamilyen tény, vagy tettek meg bármely jognyilatkozatot (például ezt követően kötöttek ingatlan-adásvételi szerződést).

Az általános szabályhoz képest azonban számos kivételt is felsorol a törvény, ezek közé tartozik többek között a zálogjog. Az új Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ugyanis csak arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet 2014. március 15-ét követően kötött zálogszerződéssel alapítanak, illetve amely törvényes zálogjogként az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezik (ilyen törvényes zálogjog például a bérbeadónak a bérlő bérelt ingatlanban található vagyontárgyain fennálló zálogjoga a bérleti díj erejéig).

Jogi személyekre vonatkozó rendelkezések

A 2014. március 15-én már nyilvántartott jogi személyek, ideértve valamennyi gazdasági társaságot, az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításuk során, de legkésőbb 2015. március 15-éig kötelesek gondoskodni arról, hogy létesítő okiratuk összhangban legyen az új Ptk. rendelkezéseivel. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén a végső határidő 2016. március 15-e. Azaz, ha egy már bejegyzett gazdasági társaság bármilyen okból módosítja a jövőben a társasági szerződését, ezzel egyidejűleg át kell térnie az új Ptk. gazdasági társaságokra irányadó szabályaira is.

A fentiektől eltérő, speciális szabály vonatkozik a 3 millió Ft alatti törzstőkével rendelkező kft-kre. Az új Ptk. 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra emelte a kft-k minimális tőkekövetelményét. A törzstőke megemelésére 2016. március 15-ig van idejük az új Ptk. szerinti minimum törzstőkét el nem érő kft-knek.  Dr. Szarvas Júlia ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy tőkeemelés nélkül ezen társaságok működésére a 2014. március 14-én hatályos Társasági Törvény lesz irányadó. Amennyiben az érintett cégek szeretnének élni az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó diszpozitív, tehát eltérést engedő szabályaival – például szeretnének ügyvezető testületet kialakítani –, érdemes lehet megfontolni a 2016. március 15-ét megelőző tőkeemelést és így az áttérést az új kódex előírásaira.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Munkanélküli ellátás a járvány miatti foglalkoztatás megszüntetése okán

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Katafizetés alóli mentesülés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 29 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close