Változtak a K+F minősítési eljárás szabályai

Megosztás Tetszik

A kormány döntésének értelmében 2023. szeptember 1-jétől már a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vizsgálja szakértői eljárás keretében a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek minősítésével kapcsolatos kérelmeket és megkereséseket – írja hírlevelében az Andersen.

Változások dióhéjban

A szeptemberi jogszabálymódosítást megelőzően az NKFIH K+F minősítési eljárással kapcsolatos feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) látta el, az egyes projektek (pontosabban a projektek keretében kifejtett tevékenységek) K+F tartalmáról alapvetően hatósági eljárás vagy szakértői tevékenység keretében foglalt állást. A hatáskör átruházásán túl a minősítési eljárások köre és tartalma is változott.

Korábban három eljárás volt kezdeményezhető, melyek közül kettő, a projektminősítési, illetve a projektcsoport-minősítési eljárás kizárólag meg nem kezdett projektekre/projektrészekre vonatkozhatott. A hivatal ezekben az esetekben hatósági jogkörben eljárva kötelező erejű határozatot hozott, melynek birtokában a kedvezményezett megfelelő garancia mellett volt jogosult például K+F adókedvezmény igénybevételére (ha a projekt a kérelemben előzetesen bemutatott paraméterek mentén valósult meg).

A már megkezdett (vagy adott esetben már be is fejezett) projekt során kifejtett tevékenység(ek) kutatás-fejlesztési szempontú minősítése vagy egyéb szakkérdések megválaszolása esetén a hatóságok (például a NAV és a bíróságok), illetve bármely harmadik fél szakértői vélemény készítésének igényével kereshette meg az SZTNH-t. A szakértői vélemény – szemben a projekt (vagy projektcsoport) minősítés eredményeként létrejött határozattal – ugyan nem bírt kötőerővel, a gyakorlatban azonban sikerrel volt hivatkozható a hatóságok előtt (a már megkezdett projektek esetén a K+F tartalom megállapítására a hatóságok is szakértői vélemény elkészítését kérték az SZTNH-tól).

A szeptembertől irányadó szabályok szerint az NKFIH-nál már csak projektminősítési vagy projektcsoport-minősítési eljárás iránti kérelem terjeszthető elő, ugyanakkor mindkét eljárás vonatkozhat már folyamatban lévő projektekre is. Az NKFIH mindkét esetben kötelező erővel nem bíró döntést hoz (szakértői véleményt készít). Az Andersen előzetes álláspontja szerint az, hogy a K+F minősítési rendszer a hatósági eljárásról szakértői eljárásra tér át (az NKFIH kötelező erővel bíró határozatot nem állít ki), érdemi változást az eljárás eredményeként létrejött döntés piaci szereplők általi felhasználhatóságára várhatóan nem fog gyakorolni, hiszen a hatósági megkeresések is kizárólag erre irányulhatnak.

Ami a határidőket illeti, a korábbi 30, illetve 60 napos eljárási határidő helyett egységesen 30 nap áll az NKFIH rendelkezésére a szakértői vélemény elkészítésére, amely határidő egyszer 15 nappal meghosszabbítható (a határidőbe nem számít bele a hiánypótlási felhívás teljesítésének ideje).

Miért fontos a K+F minősítési eljárás?

Annak megítélése, hogy egy adott tevékenység a közösségi és hazai jogszabályok alapján kutatás-fejlesztésnek minősül-e, gyakran nem egyértelmű. Különösen nehéz az innovációs tevékenység elválasztása a K+F-től. A kutatás-fejlesztési tevékenység ugyanakkor számos adóalap- és adókedvezményre, illetve további állami támogatásokra is jogosulttá tehet, gyakran visszamenőleg, korábbi adóévek vonatkozásában is. A K+F minősítés egyfajta jogbiztonságot teremtve hozzájárul ezen kedvezmények igénybevételi feltételeinek megteremtéséhez – írja hírlevelében az Andersen.