Közbenső mérleg év közben: időbeli elhatárolás, társasági adó, eredménykimutatás – gyakorlati példákkal

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Ha a jól működő társaságnál a tulajdonosok már a következő évi beszámoló elfogadása előtt, év közben szeretnének részesedni az eredményből, felmerül az osztalékelőleg-fizetés lehetősége, ezzel együtt pedig a közbenső mérleg elkészítésének kérdése. Cikkünk második részében a téma kapcsán ismertetjük az időbeli elhatárolásokkal, a társasági adóval, az eredménykimutatással, valamint a közbenső mérleg felhasználhatóságával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Írásunk első részében bemutattuk, miért kerül elő éppen év közben a közbenső mérleg, milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogyan, kinek kell meghatározni a közbenső mérleg fordulónapját, valamint a leltárra és az értékelésre irányadó szabályokat.

Az időbeli elhatárolások gyakran jelentősen módosítják az eredményt

Év közben különös figyelmet érdemelnek az időbeli elhatárolások. A havi könyvelés ugyanis sok társaságnál nem ugyanolyan mélységű, mint az éves zárás. Előfordulhat például, hogy a vállalkozás éves biztosítási díját januárban egy összegben költségként számolta el, miközben szeptember 30-ai közbenső mérleg készül. Ilyenkor a megfelelő időszaki eredmény meghatározásakor az időarányosságot rendezni kell.

Fordított eset is gyakori. A társaság szeptember végéig igénybe vett jelentős szolgáltatásokat, de a szolgáltató számlája csak októberben érkezik meg. Attól, hogy a számla a közbenső mérleg fordulónapján még nincs a könyvelésben, a szeptemberig teljesített szolgáltatás gazdasági tartalma az adott időszakot terhelheti.

társasági adó, eredménykimutatás, időbeli elhatárolás, közbenső mérleg, év közben, osztalék, osztalékelőleg, felhasználhatóság, könyvvizsgálat, könyvelő, fordulónap, számviteli zárás,
A közbenső mérleg lényegében évközi számviteli zárás.
Forrás: Shutterstock

Egy 200 millió forintos évközi eredményt mutató társaságnál néhány nagyobb elhatárolás akár több tízmillió forinttal is módosíthatja a kifizethető osztalékelőleg összegét. Ezért a döntést soha nem célszerű a zárási korrekciók előtt meghozni.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

a társasági adóval is számolni kell;

• a közbenső mérleghez eredménykimutatás is szükséges;

• hat hónapig használható fel a saját tőke alátámasztására;

• egy közbenső mérleg több döntéshez is használható;

• mi történik, ha az osztalékelőlegből végül nem lehet osztalék;

• könyvvizsgálatra kötelezett társaságoknál további feladat jelentkezik;

• gyakorlati példa a teljes folyamatra;

• a fordulónap utáni eseményeket sem lehet automatikusan figyelmen kívül hagyni;

• mire érdemes figyelnie a könyvelőnek;

• a közbenső mérleg lényegében évközi számviteli zárás.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Biztosítási jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Munkabérelőleg havonta többször

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink