Közbenső mérleg év közben – mire kell figyelni osztalékfizetés előtt?

Megosztás Tetszik

Az üzleti év közepére számos jól működő társaságnál már világosan láthatóvá válik, hogy az adott év eredménytermelő képessége kedvezően alakul. A tulajdonosok ilyenkor gyakran nem kívánják megvárni a következő évi beszámoló elfogadását, hanem már év közben szeretnének részesedni a társaság által megtermelt eredményből. Előtérbe kerül az osztalékelőleg fizetésének lehetősége, ezzel együtt pedig a közbenső mérleg elkészítésének kérdése.

A közbenső mérleg azonban nem egyszerűen egy évközi főkönyvi kivonat mérlegformátumba rendezve. Ennél jóval többről van szó.

A dokumentumnak egy meghatározott időpontra vonatkozóan lényegében ugyanazt a számviteli megbízhatóságot kell biztosítania, amelyet az éves beszámoló mérlegétől elvárunk. Ez azt jelenti, hogy az évközi könyvelési adatokat értékelni, korrigálni és leltárral alátámasztani szükséges. Az időarányosan vagy egyéb módon elszámolandó tételeket rendezni kell, szükség esetén értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést és céltartalékot kell elszámolni, valamint az időbeli elhatárolásokkal is számolni kell.

Mindez azért különösen fontos, mert osztalékelőleg esetén a közbenső mérleg nem pusztán információs célokat szolgál: annak adatai alapján kell megítélni, hogy a társaság vagyoni helyzete ténylegesen lehetővé teszi-e a tulajdonosok részére történő kifizetést.

Miért kerül elő éppen év közben a közbenső mérleg?

A közbenső mérleg jelentőségét leggyakrabban az osztalékelőleg fizetése adja. A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a korlátolt felelősségű társaság két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ehhez azonban teljesülniük kell a törvényben meghatározott feltételeknek.

A döntéshez közbenső mérleg alapján megállapíthatónak kell lennie annak, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel. A kifizetés nem haladhatja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét, és a kifizetés következtében a társaság helyesbített saját tőkéje sem csökkenhet a törzstőke összege alá. A Ptk. tehát az osztalékelőleghez kifejezetten közbenső mérleghez kapcsolódó fedezetvizsgálatot követel meg.

A gyakorlatban ezért önmagában az, hogy a társaság főkönyve július vagy augusztus végén jelentős nyereséget mutat, még nem alapozza meg az osztalékelőleg kifizetését. A főkönyvi eredmény ugyanis még számos olyan tételt tartalmazhat vagy éppen nem tartalmazhat, amelyet egy mérlegfordulónapon már figyelembe kellene venni.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a közbenső mérleg fordulónapját a társaság határozza meg;

• nem elég kinyomtatni a főkönyvi kivonatot;

• a leltár nem formaság;

• az év végi értékelési szabályokat év közben is alkalmazni kell.