További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adózik a vadásztársaság

  • adozona.hu

Milyen bevallási kötelezettsége van a vadásztársaságnak? Társaságiadó-bevallásra, illetve beszámolókészítésre kötelezett-e? Kettős könyvvitelt vagy egyszereset kell vezetnie? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy 10 fős tagsággal rendelkező vadásztársaság esetén milyen bevallási kötelezettség keletkezik? Kizárólag tagdíjból és vadértékesítésből származó bevétele van, vállalkozási tevékenysége (mint például bérbeadás) nincs. Áfamentesként szerepel, ettől függetlenül van-e olyan bevétel, amelyet áfásan kell kiszámlázni? Amennyiben igen, azt külön be kell-e jelenteni? Vadőrt kell alkalmazniuk, aki után a '08-as adóbevallást havonta küldeni fogják. Társaságiadó-bevallásra, illetve beszámolókészítésre kötelezettek-e? Könyvvezetés szempontjából kettős könyvvitelt vagy egyszereset kell vezetniük? Amennyiben egy lőtt vadat tagnak értékesítenek, van-e adófizetési kötelezettsége a tagnak? Illetve van-e lehetőség áron alul értékesíteni ebben az esetben?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A vad védelméről, a vadgazdákodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 40. §-a szerint vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. Ily módon a vadgazdálkodás körébe tartozik a vadállomány szinten tartása, azaz a vadállomány mennyiségi szabályozásával kapcsolatos tevékenység, amely a vadgazdálkodási ütemtervben meghatározott keretek között végrehajtott vadászatot jelenti (akár bérvadásztatás útján).

A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye, mivel a vadgazdálkodásnak a része a vadállomány szabályozása, a vadvédelem, azaz a vadállomány túlszaporodásának, ugyanakkor az adott vadfaj fennmaradását veszélyeztető túlzott vadkilövéseknek a megakadályozása.

A vadásztársaságok – a Vtv. 16. § (1) bekezdése szerint – egyesületi formában működő, elsődlegesen a fenti célok megvalósítására létrejött, vadászatra jogosult szervezetek, amelyek társasági adókötelezettségeire a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) egyesületekre vonatkozó szabályai az irányadóak.

Tekintve, hogy a vadásztársaságok alapszabálya a szervezet cél szerinti tevékenységeként tartalmazza a vadgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását, azok körében a vadászatot, vadásztatást, a vadállomány jóváhagyott mennyiségű kilövését, ezért ezek a tevékenységek nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek.

Ebből következően – a vadgazdálkodási ütemtervben meghatározottak teljesítése érdekében – a vadásztatás során a vadásztársaság által fogadott bérvadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költségét, illetve a külső vadász által a vadásztársaság részére fizetett díj a cél szerinti tevékenység bevételét képezi, továbbá az ütemtervben meghatározott mennyiségű elejtett, kilőtt vadak – a vadhús – értékesítéséből részére fizetett díj a cél szerinti tevékenység bevételét képezi, illetve az ütemtervben meghatározott mennyiségű elejtett, kilőtt vadak – a vadhús – értékesítéséből származó bevétel is a vadásztársaság cél szerinti tevékenysége bevételének minősül.

Könyvvezetésnél választhat egyszeres és kettős könyvvitelt. 

Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű könyvviteli elszámolás érvényesül, amelyben a gazdasági események általánosan a pénzmozgás megvalósulásának tényleges időpontja szerint, időrendben kerülnek rögzítésre a számviteli nyilvántartásban, ellentétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általánosan az elismert teljesítés időpontja (teljesítményszemlélet) a meghatározó.

Egyszerűsített beszámolót készíthet és ebben az esetben egyszeres könyvvitel vezetésére köteles – értékhatártól függetlenül – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) hatálya alá tartozó egyéb szervezet (egyesület), amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg.

Az Sztv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az alapnyilvántartáson kívül az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is köteles a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetni. 

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetendő könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, az előírt követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. 

Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.

Az egyszeres könyvviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó általános szabályokat az Sztv. tartalmazza, azonban annak előírásait az egyéb szervezetek működésének megfelelően, annak kiegészítéseként, az Sztv. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tovább részletezi. 

A civil szervezetek (egyesületek és alapítványok) esetében a könyvvezetési kötelezettség teljesítése során az Sztv.-ben és a kormányrendeletben előírt szabályokon kívül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáró szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott nyilvántartási követelményeket is teljesíteni kell.

Ha a vadásztársaság az adóbejelentkezéskor egyéb tevékenységeire választotta az alanyi adómentességet, akkor 8 millió forint árbevételig nem kell áfát fizetni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.

Abban az esetben, ha az egyesület vállalkozási tevékenységet is folytat – például a vadászházat hasznosítja –, akkor az egyesület tagjainak a tagdíjra, a hozzájárulásra, a felajánlásra tekintettel adott juttatás eseten az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kompetencia (vadászrész) juttatása ilyen esetben adókötelessé válik.

Az adókötelezettség megállapítása kétféle jogcímen történhet. Abban az esetben, ha a juttatást olyan magánszemély részére adják, akinek a vadásztársaságtól az adóévben nem származik más jövedelme, a vadásztársaság a juttatást csekély értékű ajándéknak minősítheti, feltéve, hogy a juttatott termék, szolgáltatás értéke alkalmanként nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát [az Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pontjának utolsó fordulata szerint].

Csekély értékű ajándék egy magánszemélynek évi három alkalommal adható. Ilyen esetben a kifizető a juttatás szokásos piaci értéknek 1,18-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles.

Amennyiben az említett rendelkezés bármely okból nem alkalmazható, a magánszemélynek a juttatás szokásos piaci értéke szerint megállapított összeg figyelembevételével az Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelme keletkezik. A vadásztársaságnak az adóelőleget meg kell állapítania és azt szerepeltetnie kell a 08-as bevallásban.

Pénzmozgás hiányában a vadásztársaságnak igazolást kell adnia a magánszemélynek a kompetencia címen megszerzett juttatás szokásos piaci értékéről, valamint a befizetendő adóelőleg összegéről annak érdekében, hogy a magánszemély eleget tudjon tenni a negyedévet követő 12-éig az adóelőleg-fizetési kötelezettségének, a vadásztársaságnak pedig a juttatás értéke után 19,50 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan vásárlása

Nagy Norbert

adószakértő

Munkaügyi iratmintatár

Adózóna.hu szerkesztőség

kérdések és válaszok

Egy összegben kifizethető lakáscélú támogatás?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X