adozona.hu
Használja ki a k+f kedvezményeket! Ha erre figyel, nem kell félnie az ellenőrzéstől
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Hasznalja_ki_a_kf_kedvezmenyeket_Ha_erre_fi_UG85D3
Használja ki a k+f kedvezményeket! Ha erre figyel, nem kell félnie az ellenőrzéstől
Kevesebben veszik igénybe a vállalati k+f kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen élhetnének velük – hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner.
A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését. Ugyanakkor mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, viszont a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, sokan – ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban – nem élnek a lehetőséggel. Így kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen tehetnék, pedig szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos ügymenettel kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel – ecseteli Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a k+f kedvezményekre. Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről évre csökken, a megállapított adókülönbözet – arányaiban mindenképpen, de néha még összegszerűen is – nő, 2016-ban adóellenőrzésekként megközelítette a 11 millió forintot.
A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a k+f besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Ugyan a projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.
Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társaságiadó-, iparűzésiadó- és innovációsjárulék-kedvezmények igénybe vételére. A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van.
Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres – figyelembe vételére is. A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni.
A vállalkozások azonban csak ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel. Talán nem is ismerik ezeket, néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el tőlük. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok is feladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul, mivel bizonytalanok a k+f besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.
A félelem annyiban jogos, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. Tapasztalatok szerint a legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül k+f tevékenységhez, vagy nem a vállalkozás érdekében merültek fel.
Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz újszerűséget. A k+f tevékenységgel kapcsolatban ugyanis ez alapvető elvárás. Sokan azonban plagizálnak, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta az ál k+f tevékenységek már fennakadnak a szűrőn.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a k+f tevékenységet.
A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalékos adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.
Ha tehát az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda, az e-maileken, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos időráfordításáig. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá. Tehát már a projekt elején gondolni kell rá és fel is kell készülni az adóellenőrzésekre.
Hozzászólások (0)