Fejlesztési tartalék képzése bt.-nél: mutatjuk, mikor éri meg a vállalkozásnak

Megosztás Tetszik

Ha a családi betéti társaságban bevételtöbblet keletkezik, amit a későbbiekben szívesen felhasználnának a tagok a vállalkozás fejlesztésére, a legjobb döntés-e fejlesztési tartalékot képezni? Illetve milyen alapvető információkat lehet tudni a fejlesztési tartalékról? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Fejlesztési tartalék jövőbeni beruházásokra képezhető. Maximális összege az adóévi adózás előtti nyereség [a társasági adóról szóló törvény (Tao.) 7. § (1) bekezdés f) pont]. Az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a vállalkozás az üzleti évi beszámolóban a fejlesztési tartaléknak megfelelő összegben – az eredménytartalék csökkentése mellett – lekötött tartalékot képezzen a számviteli törvény (Szt.) 38. § (3) bekezdésének g) pontja alapján.

Az Szt. 38. § (5) bekezdése szerint a lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő. Ha annak az üzleti évnek a beszámolójában, amelyikben a fejlesztési tartalékkal csökkenti a vállalkozás az adóalapot nem mutat ki (nem képez) lekötött tartalékot, akkor a képzés (és az adóalap csökkentése) jogszerűtlen és önellenőrzéssel nem érvényesíthető.

A lekötött tartalékot a Tao 7. § (15) bekezdése szerint addig nem lehet visszavezetni (feloldani) az eredménytartalékba, amíg   a vállalkozás nem valósít meg olyan beruházást, amely nem tartozik a Tao 7. § (15) bekezdésében megnevezett kivételek közé. Ilyen kivételnek minősül, azaz nem tekinthető a beruházási kötelezettség teljesítésének az a beruházás (16 számlán elszámolt összeg), ahol az elszámolás

– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport) címen,

– térítés nélkül átvett eszköz címen,
– olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban történt, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterület, telek), kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházást.

A beruházást a Tao 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztésitartalék-képzés miatti lekötés adóévét követő négy adóévben meg kell valósítani. Ha ezen időtartamon belül beruházáselszámolás nélkül szünteti meg a vállalkozás a lekötött tartalékot, akkor a feloldott rész után meg kell állapítani a Tao. hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel (jelenleg 9 százalék) az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizetni.

Ha a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem használja fel a vállalkozás beruházásra, akkor a fel nem használt rész után az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig (naptári évvel azonos adóév esetén a következő adóév január 31-éig) meg kell állapítani, és meg kell fizetni. E késedelmi pótlékot és az adót az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

Például, ha 2024-ben képez fejlesztési tartalékot a bt., akkor beruházást a 2028. adóév végéig kell megvalósítania. A beruházás üzembe helyezése nem feltétel. Ha az említett időpontig nem történik beruházás, vagy kevesebb beruházás valósul meg, mint a fejlesztési tartalék, akkor 2029. január 31-éig kell megállapítani és megfizetni az adót és a késedelmi pótlékot, és azokat a 2028. évi társaságiadó-bevallásban kell majd bevallani a Tao 7. § (15) bekezdés szerint.

A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól (ha 2024-ben képezi a vállalkozás a fejlesztési tartalékot, akkor 2025. június 1-jétől) 2029. január 31-éig terjedő időre kell számítani. Természetesen, ha nem fizeti meg az adót ezen időpontban a vállalkozás, akkor e naptól szintén felmerül a késedelmipótlék-fizetési kötelezettség.

A fejlesztésitartalék-képzés jelentősége, hogy a képzés adóévében lehet a képzett összeggel csökkenteni a társaságiadó-alapot, azzal, hogy a későbbiekben a megvalósított és üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értékének a fejlesztési tartalékból fedezett része után adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.

Példa: a 2024-ben képzett fejlesztési tartalék összege 1000, a 2025-ben megvalósított beruházás 2000, melyből 1000 fedezete a fejlesztési tartalék. Ha a beruházást (az egyszerűség kedvéért) 2025. január 1-jén üzembe helyezik, és a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése az Szt. szerint 20 százalék, a Tao 1. számú melléklete alapján választott értékcsökkenési leírás 50 százalék, akkor – figyelemmel a Tao. 1. számú mellékletének 12. pontjában foglaltakra – az adóalapnál a következőképpen kell eljárni: