Életbiztosítás számviteli és adózási kérdései

  • adozona.hu

Munkáltató (zrt.) befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött a biztosítóval, 5 éves időtartamra, havidíjas fizetéssel. Biztosított a vezető tisztségviselő és a két tulajdonos, szerződő a zrt., kedvezményezett elérés esetén a zrt., haláleset vagy baleset esetén a biztosított által megjelölt magánszemély. Helyes-e, ha a zrt. egyéb követelésként mutatja ki a könyvekben a biztosítónak befizetett összeget, egészen az elérésig, és a havi díj után nem fizet semmilyen adót, járulékot? Ha nem helyes, és költségként kell kimutatni, plusz havonta adózni kell utána, a jogviszonynak megfelelően, akkor lejáratkor átadható-e az összeg adómentesen a megjelölt biztosított vezető tisztségviselőnek és tulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Fő szabály szerint, ha a biztosítási szerződés szerint a biztosító teljesítésére (visszavásárlási, lejárati, haláleseti stb. kifizetésre) korlátozások nélkül a díjat fizető személy (jelen esetben a zrt.) jogosult, a biztosított magánszemély nem szerez bevételt a díjfizetéskor. Ennek során tehát sem a díjfizetéskor, sem a biztosító teljesítésekor a biztosított magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége.

Ha azonban, a szerződés szerint a biztosításnak kockázati és megtakarítási eleme egyaránt van, de a kockázati elem kedvezményezettje nem a díjat fizető személy (hanem például a biztosított érdekkörébe tartozó más személy), akkor csak a megtakarítási díjrész nem számít bevételnek a biztosított magánszemélynél. Mivel jelen esetben a haláleset/baleseti kedvezményezett a biztosított által megjelölt magánszemély, a kockázati díjrész a biztosítottnál adóköteles a díjfizetéskor [szja-törvény 7. § (1a) bekezdés].

A díjfizetéskor adóköteles díjrészt személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül [társaságiadó-törvény 3. számú melléklet B) 8. pont

A díjfizetéskor nem adóköteles díjrész a számviteli szabályok szerint nem minősül a díjfizetőnél végleges vagyonvesztésnek, azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni (nem számolható el költségként).

A biztosító haláleseti/baleseti szolgáltatása a kedvezményezett magánszemély részére a jövedelmet pótló kifizetés kivételével adómentes [szja-törvény 1. számú melléklet 6.6.-6.7.pont].

A zrt.-nél eléréskor a biztosítótól kapott összeg bevétel, amelyből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni (2008/5. Adózási kérdés).

Ha a biztosítótól így kapott összeget, vagy annak egy részét kifizeti a zrt. a biztosított magánszemélynek (vagy a hozzátartozójának), akkor azt a jogviszony szerinti (vagy egyéb) jövedelemként kell figyelembe venni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvédi iroda tagja szünetel, Tbj.

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szolgálati járandóság éves keretösszege kata mellett

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink