Életbiztosítás számviteli és adózási kérdései

Megosztás Tetszik

Munkáltató (zrt.) befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött a biztosítóval, 5 éves időtartamra, havidíjas fizetéssel. Biztosított a vezető tisztségviselő és a két tulajdonos, szerződő a zrt., kedvezményezett elérés esetén a zrt., haláleset vagy baleset esetén a biztosított által megjelölt magánszemély. Helyes-e, ha a zrt. egyéb követelésként mutatja ki a könyvekben a biztosítónak befizetett összeget, egészen az elérésig, és a havi díj után nem fizet semmilyen adót, járulékot? Ha nem helyes, és költségként kell kimutatni, plusz havonta adózni kell utána, a jogviszonynak megfelelően, akkor lejáratkor átadható-e az összeg adómentesen a megjelölt biztosított vezető tisztségviselőnek és tulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Ha azonban, a szerződés szerint a biztosításnak kockázati és megtakarítási eleme egyaránt van, de a kockázati elem kedvezményezettje nem a díjat fizető személy (hanem például a biztosított érdekkörébe tartozó más személy), akkor csak a megtakarítási díjrész nem számít bevételnek a biztosított magánszemélynél. Mivel jelen esetben a haláleset/baleseti kedvezményezett a biztosított által megjelölt magánszemély, a kockázati díjrész a biztosítottnál adóköteles a díjfizetéskor [szja-törvény 7. § (1a) bekezdés].

A díjfizetéskor adóköteles díjrészt személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül [társaságiadó-törvény 3. számú melléklet B) 8. pont

A díjfizetéskor nem adóköteles díjrész a számviteli szabályok szerint nem minősül a díjfizetőnél végleges vagyonvesztésnek, azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni (nem számolható el költségként).

A biztosító haláleseti/baleseti szolgáltatása a kedvezményezett magánszemély részére a jövedelmet pótló kifizetés kivételével adómentes [szja-törvény 1. számú melléklet 6.6.-6.7.pont].

A zrt.-nél eléréskor a biztosítótól kapott összeg bevétel, amelyből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni (2008/5. Adózási kérdés).

Ha a biztosítótól így kapott összeget, vagy annak egy részét kifizeti a zrt. a biztosított magánszemélynek (vagy a hozzátartozójának), akkor azt a jogviszony szerinti (vagy egyéb) jövedelemként kell figyelembe venni.