További témák

Bérbeadott autók utáni bírság kezelése

  • adozona.hu

Kit terhel a bérbeadott autóra kivetett bírság, hogyan kell ezt könyvelni? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: Egy autókereskedő cég személygépkocsik bérbeadásával is foglalkozik. A bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelő, de a bérbeadó nevére érkezett bírságokat a cég minden esetben átszámlázza a bérbevevő vállalkozásnak vagy magánszemélynek. Kérdésünk: a bérbeadó cégnél a nevére szóló (de minden esetben szerződés alapján továbbszámlázott) hatósági bírságot lehet-e átmenő tételként 36-os számlacsoportba könyvelni, vagy kötelező egyéb ráfordításként kezelni? (A bevételi oldala ennek megfelelően K36 vagy egyéb bevétel.) Ha egyéb ráfordításként számoljuk el, adóalapot növel a Tao. előírásai szerint, noha megtéríti a bérbevevő a bírságokat. Van-e különbség a számviteli elszámolásban, az adóalap megállapításában, ha cégautó után kivetett bírságot téríttet meg a vállalkozás a saját dolgozójával, vagy a bérbeadott autó után megfizetett bírságot hárítja át a bérbe vevőre?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao) törvény 8. § (1) e. pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a jogerős határozatban megállapított bírság, … illetve csökkenti a 7.§ (1) r) pontja szerint a bírságnak az elengedése. Tehát a jogszabályban nem szerepel a kivételek között a bírság továbbhárítása. A számviteli törvény szerint pedig egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét.

Véleményem szerint a meghatározó, hogy a bírságot jogerősen kire vetik ki. Ha a cég nevére szól a közigazgatási határozat, akkor ki kell mutatni egyéb ráfordításként, és ha áthárításra kerül, egyéb bevételként a megfelelő összeget. A korábbi gyakorlatban előfordult olyan, hogy megkérdezték az üzemeltető céget, hogy mely magánszemély vezette a kérdéses eseménynél a járművet, vagy a határozatot az üzemeltető cég megtámadhatta azzal, hogy egy konkrét magánszemélyt terhel valójában a bírság. A gyakorlatban azonban ezzel az üzemeltető cégek nem (vagy kevéssé) éltek, mivel a magánszemélyt így az egyéb következményektől mentesítették. Ezt a gyakorlatot elvileg a bérbeadó cég is alkalmazhatná, azaz megtámadhatná a határozatot, a tényleges elkövetőt megnevezve. Ez azonban ismereteim szerint a gyakorlatban kevéssé működik, de nem kizárt.

A fentiekkel kapcsolatban az is lehet a bérbeadó cég szerződéses kitétele, hogy a gépjárművel kapcsolatos bírság esetén az erre jutó járulékos adóterheket is megfizetteti a bérbevevővel. A problémát a gyakorlatban az okozza, hogy egy határozatban konkrétan meg kell nevezni azt, akit ez terhel, s ha utána tovább lehetne szabad választással adni az adózási következményt, akkor az eleve nehezen követhetővé tenné azt a szabályt, hogy a jogerős határozatban megállapított bírság társasági adóalapot növel. Ugyanakkor általában eleve nyitott a lehetőség a közigazgatási határozat megtámadására.

Mi a különbség a cégautó üzemeltetője által a dolgozóval megtéríttetett bírság és bérbeadó által továbbhárított bírság között? Véleményem szerint alapvetően nincs akkor, ha az a cég (személy) – akár a saját cégautóról, akár bérbeadott autóról van szó –, akire jogerősen szól a bírság, növeli az adó alapját, hiszen mindkét esetben a határozatban felszólított (nevezett) számolja el a bírság jogkövetkezményeit. A másik helyzet az, ha az üzemeltető kiadja a hibát elkövető magánszemély nevét, és eleve rá vetik ki a jogerős bírságot, s ilyenkor már nincs a cégnél adóalap-növelés.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szervizdíj-számítás alapja

Nagy Norbert

adószakértő

Kisadózó munkaviszony mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Iparűzésiadó-túlfizetés visszaigénylése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X