Adótörvény-változásokat is rejt a sporttörvényt módosító salátacsomag

Megosztás Tetszik

Több adótörvényt is módosít a Magyar Közlöny 158. számában kihirdetett 2025. évi CXXXVI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) II. Fejezete új alcímmel egészül ki, amely egy új szervezeti egység, a sportfióktelep létrejöttére vonatkozó szabályokat taglalja. Sportfióktelep a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet (a továbbiakban: sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet) jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége.

A sportfióktelep elsődleges tevékenységként a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységet, illetve az alapítói tevékenységet támogató háttértevékenységet végez.

A sportfióktelep az elsődleges tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is végezhet, és közvetlenül állami támogatásban is részesíthető.

Az új szervezeti egység létrehozása nyomán változik a számviteli törvény, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény is, emellett számos adótörvény is módosul.

Az adózást érintő módosított törvények:

– az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Az szja-törvény 1. számú melléklet 7. pontja, amely az egyéb indokkal adómentes bevételeket sorolja fel, új, 7.49 és 7.50 alpontokkal egészül ki.

A 7.49 alpont szerint adómentes az UEFA Bajnokok Ligája (UEFA Champions League) 2026. évi döntőjével összefüggésben az Európai Labdarúgó Szövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel, sportszervezettel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások).

Az ú, 7.50. pont szerint pedig a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj is adómentes lesz.

Az 1. számú melléklet 8.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet, sportköztestület, vagy a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak

a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés,

b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja,

c) a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja.

A módosítás annyiban jelent változást, hogy a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézettel jogviszonyban állókra is vonatkozik a rendelkezés.

A salátatörvény módosította továbbá

– az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény,

– az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény,

– az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény,

– a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény,

– a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény.