További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alig alkalmazható k+f-es adóalap-kedvezmény

  • MTI/Adózóna

A k+f-költségek kapcsolt vállalkozások közötti megosztásakor érvényesíthető adóalap-kedvezménnyel kevés cégcsoport élt eddig a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos bizonytalanságok miatt – állítja a PwC.

A nemzetközi tanácsadó cég szerint a jogszabály rendkívül szűkszavúan fogalmaz a kedvezmény érvényesíthetőségének feltételeiről, a kérdések tisztázására a PwC a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kért tájékoztatást, amelyről hírlevelében számol be.

A tanácsadó ismerteti: a társasági adó (tao) törvény szerint az adóalap-kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásáig rendelkezzen kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt fél saját tevékenységi körében végzett k+f-tevékenysége közvetlen költségének összegét és a felek által az adóalap megállapítása során érvényesíteni kívánt összeget. A kapcsolt vállalkozás által kiállított egyoldalú nyilatkozatban foglaltakért a felek egyetemleges felelősséggel tartoznak.

A szabályozás több kérdést is felvet, ilyen például, hogy hogyan állapítsák meg az átadandó k+f-költségek körét és mértékét (főként azoknál a vállalkozásoknál, ahol több tevékenységhez kapcsolódó k+f zajlik), valamint hogy az egyoldalú nyilatkozatnál mit jelent pontosan az egyetemleges felelősség.

Kérdésként merülhet fel az is, ha a későbbiekben a kapcsolt vállalkozás átadható k+f-költségeinek összege – akár egy adóhatósági ellenőrzés megállapítása nyomán, akár egyéb okoknál fogva - módosul, a k+f-költséget az adóalapjában érvényesítő adózónak van-e lehetősége önellenőrzésre, vagy a k+f-költségek átadása olyan gazdasági eseménynek tekinthető-e, amelyekre alkalmazni kell a transzferár szabályokat – mutat rá a PwC.

Az NGM-től kapott tájékoztatás szerint a felek az egyoldalú nyilatkozat kiegészítéseként kétoldalú megállapodást is köthetnek, amelyben rögzíthetik az egymás között fennálló jövőbeli felelősségi viszonyokat az egyetemleges felelősségre tekintettel, valamint a megosztás tárgyát képező k+f költségek pontos összegének alátámasztására annak kalkulálásának módját is.

A szaktárca az egyetemleges felelősség elvére is figyelemmel megerősítette, amennyiben a későbbiekben megállapítják, hogy az adózó kapcsolt vállalkozása k+f-tevékenységére tekintettel nem megfelelő mértékben csökkentette adóalapját, ezt utólag önellenőrzéssel módosíthatja.

A jogértelmezés kiterjed azon indokokra is, amelyek megalapozzák azt a megállapítást, miszerint a k+f-költségek megosztására irányuló ügylet nem tekinthető olyan gazdasági eseménynek, amellyel összefüggésben a transzferár-szabályokat alkalmazni kellene, azaz a kapcsolódó társasági adóalap-korrekciós tétel és a transzferár-nyilvántartási kötelezettség nem terjed ki az ügyletre – írja a PwC.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

Személygépkocsi

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X