adozona.hu
Alapítványok, vagyonkezelő, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállása
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Alapitvany_vagyonkezelo_illetve_kozfeladato_Y39XFB
Alapítványok, vagyonkezelő, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállása
Tetszik
Kétrészes írásunkban összehasonlítjuk az alapítványok, a vagyonkezelő alapítványok, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállását és társasági adózását.
A szervezetek rövid bemutatása
Alapítvány
Alapítvány létrehozására a Ptk. előírásai vonatkoznak, melyek közül a legfontosabbak a következők:
• az alapító(k) által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy, amely az alapító(k) által meghatározott vagyonnal jön létre bírósági bejegyzéssel,
• alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető,
• elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem hozható létre, de végezhet a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet,
• nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatással lehet, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel,
• az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza,
• az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, hozzátartozójuk pedig akkor, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása,
• az alapítvány ügyvezető szerve a három magánszemélyből álló kuratórium, de az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet,
• alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, továbbá az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban,
• az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti (amely az alapítvány céljával azonos vagy alapítvány vagy egyesület lehet), azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont,
• a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy a megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja, illetve azt nem szerezheti meg.
Az alapítvány végelszámolásáról, kényszer-végelszámolásáról, törlési eljárásáról, csőd- és felszámolási eljárásáról, egyesüléséről, szétválásáról, törvényességi felügyeletéről, a nyilvántartásról, a beszámolási kötelezettségről, a letétbe helyezésről és közzétételről, a közhasznú jogállás feltételeiről és gazdálkodásáról az Ectv. rendelkezik. E törvény például előírja, hogy jogutód nélküli megszűnéskor a vagyon – ha a létesítő okirat vagy az alapító nem rendelkezett másként – a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a vagyonkezelő alapítványok és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállására vonatkozó főbb előírásokat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)